NTFS teljesítményhibák javítása ntfsresize segítségével

Nyugodtan kihagyhatod a bevezető mesét, és egyből a segédlethez ugorhatsz!

Amióta megvan a laptopom, dualbootos rendszert használok. A GRUB alapból a Linuxot tölti be, mindennapi munkám során ezt használom, de a másik partíción lévő Windows XP-től sem tudok szabadulni, néha mások kényszerítenek rá, legtöbbször viszont játék miatt indítom újra a rendszert. A két operációs rendszer közötti kapcsot a legnagyobb adatpartíció jelenti, az azon lévő fájlokat bármikor el kell tudjam érni. Ez a partíció NTFS fájlrendszert használ, hogy a Windowsnak a legkevesebb gondja legyen vele. Ez a felépítés tökéletesen működött is, amíg néhány hónapja súlyos teljesítménygondok nem akadtak Ubuntun.
Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Project Bossanova – a jelentkezők

Az előző bejegyzésemben kifejezett aggodalmam beigazolódni látszik. Ma elérhető a Project Bossanovára jelentkezett játékok listája, azzal az egyértelmű utalással, hogy kiket támogassunk. Íme a bizonyíték, hogy az OMG Ubuntu mögött álló Ohso igazából csak adományokat dob bele a perselybe, nem saját játékot készít. Nézzük a választékot.
Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Project Bossanova – mi lesz ebből?

A Project Bossanovát az Ohso Ltd. indította útjára, azzal a céllal, hogy az első 3D (nem mint 3D TV, 3D mozi, csak a képernyőn belül 3D) játékot készítse el, ami kizárólag Linuxon fut. A terv az, hogy egy király Linux exkluzív cím majd átcsábítja a játékosokat Linuxra. Elkészült a honlap, nem volt csúnya, és olyan nagy terveket tartalmazott, mint a játékiparban jártas tapasztalt szakemberek megnyerése, és megbízása. A helyzet azóta kicsit változott.
Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Jobb 3D játékteljesítmény kisajtolása Ubuntun

Amit nagyon szerettem a pehelykönnyű Debian rendszeremben, az az volt, hogy jobb FPS értéket kaptam OpenArenaban, mint amit Windows XP alatt elértem. Ubuntura váltáskor ez a teljesítmény előny teljesen elolvadt, sőt! Azonban az Ubuntu is GNU/Linux rendszer, ezért kedvünkre farigcsálhatjuk, amíg el nem érjük a kívánt formát. Végigrágtam a netet segédletekért kutatva, gondoltam hátha karácsonykor lesz időm (nem lett) néhány újdonságot tolni Ubuntu alatt, pl.: Alien Arena 2011, Warsow 0.6, World of Padman 1.5, Xonotic 0.1 Preview.
Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »

Ubuntu One Music Store

Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint nem vagyunk büntethetőek a letöltött illegális tartalmak miatt, egészen addig, amíg nem terjesztjük őket. Helyette viszont fizetjük a különböző üres adathordozókon az Artisjus matricát. Egyelőre a merevlemezekre nem kell ráragasztani, tehát lehet tölteni a netről, és kimásolni egy külső merevlemezre, ami még belefér a magáncélú másolat kategóriájába, viszont elég kényelmes megoldás hordozhatóság szempontjából is.

A problémák ott kezdődnek, amikor ennél egy picit többet szeretne az ember. Pl. milyen jó lenne, ha a Steam és GOG.com, és egyéb digitális forgalmazókhoz hasonlóan a felhőben vigyáznának a termékeimre, és nekem nem lenne kötelező a fájlokat babusgatni és ide-oda tologatni (ettől még persze ajánlott). Magyarországon két digitális szolgáltató van, az egyik a dalok.hu, ami jellemzően hazai zenéket kínál (abból viszont az összes fellelhetőt) elég kedvezményes áron, FLAC-ban és MP3-ban, DRM mentesen, viszont a vásárlástól számított 24 órán belül le kell tölteni az anyagot és onnantól kezdve én felelek azért, hogy el ne veszítsem. A másik a songo.hu, ami viszont erősen DRM függő, ráadásul a Windows Media Playerre épít, tehát a hordozható lejátszókkal és más oprendszerekkel való kompatibilitás rettentően korlátozott. Nemzetközi zeneboltok pedig nem merészkednek e tájra az első bekezdésben leírt sajátságos helyzet miatt. Az iTunest már 2008 óta csalogatják az Apple felhasználók, 7digitallal sem lehet Magyarországról vásárolni, és az Amazon áruházból sem megy a dolog.

Helyettük viszont itt van az Ubuntu One Music Store! Ők nem egy új boltot építettek, hanem a 7digital termékeit csomagolták újra, és az anyacéggel ellentétben nem országokra, hanem zónákra osztották a licencelést. A zónák között van egy európai is, amibe szerencsére mi is belekerültünk, és habár nem kapjuk meg a teljes kínálatot, de a 4 nagy kiadóból 2-t sikerült licencelni, és természetesen a független kiadóktól is lehet vásárolni. Ez több, mint a semmi, gyakorlatilag ez a második bolt a Songon kívül, ahonnan legálisan lehet beszerezni külföldi muzsikát. Nézzük mit is kínál a bolt, és mennyiért.

Az árak euróban vannak megadva, és egy picivel meg vannak emelve, hogy a Canonical bevételekhez jusson. Első példának nézzünk egy külföldön is sikeres magyar bandát, pl. a Subscribe-ot. 2009-es Contradictions című, 3 számos kislemezük ára a következő módon alakul:

Ezzel persze nem bizonyítottunk semmit, mert a dalok.hu verhetetlen mind az árat, mind a hazai kínálatot tekintve. Térjünk át tehát a nemzetközi előadókra, de maradjunk még mindig a keményebb műfajban, Korn idei albuma, Remember who you are:

Látható, hogy árban képes versenyezni a többi alternatívával, ha még beleszámítjuk a Songo elég agresszív másolásvédelmét, akkor egyértelmű ki a győztes. Vegyük tehát meg.

A vásárláshoz szükségünk lesz egy Ubuntu One szolgáltatásra, az ingyenes 2 GB-os is megteszi, és habár az Ubuntu One kliensből már van Windowsos beta is, az egyelőre nem tölti le a számokat, ezért mindenképpen érdemes Ubuntu alól bemenni a boltba. Jelenleg a Rhythmbox és a Banshee támogatja a szolgáltatást, de ne felejtsük el ellenőrizni, hogy van-e megfelelő plugin telepítve hozzájuk (rhythmbox-ubuntuone-music-store, illetve banshee-extension-ubuntuonemusicstore csomag). A Banshee lesz a következő kiadástól az alapértelmezett zenelejátszó, valamint lassan, de biztosan érkezik a Windowsos változata is. Mivel ez is Mono, ahogy a Tomboy jegyzettömb is, van egy olyan gyanúm, hogy mindkettőt hozzáidomítják a Windowshoz, és akkor teljes pompában lehet szinkronizálni Windows alól is.

Én már a Bansheet használom, ezért a képek is azt fogják mutatni. Amikor először használjuk az Ubuntu One fiókunkat az adott gépen, akkor regisztrálni kell a gépet, ez nagyon gyorsan megy, utána már rögtön pakolhatjuk is a kosárba a lemezeket.

Ubuntu One Music Store - album

A download gombokkal tudjuk az egyes számokat vagy a teljes lemezt belehelyezni a kosárba, minden egyes ilyen lépés után mehetünk egyből a kasszához vagy még vadászhatunk zenéket. A kasszás meg fogja kérdezni tőlünk, hogy kártyával vagy PayPallal akarunk-e fizetni. A PayPal fizetés gondolom a szokásos átirányításos módszerrel működik, most nem ezt, hanem a kártyát próbáltam ki.

Ubuntu One Music Store - fizetés

5-6 fajta kártyát támogat a rendszer, néhány adat megadása után pillanatok alatt ellenőrzi a kártyát, és rögtön nyugtázza is a dolgokat. Innentől miénk az album, indulhat a szinkronizáció.

Ubuntu One Music Store - letöltés

A letöltés nekem nem indult el automatikusan. Ilyenkor meg kell nézni a rendszer, beállítások, Ubuntu One alkalmazásban az eszközök fülön, hogy csatlakozva van-e a gépünk az adatfelhőhöz. Miután tényleg csatlakoztunk, azonnal elindul a letöltés. A letöltött zeneszámok technikai okok miatt a saját könyvtárunk egy rejtett mappájába pottyannak le, az “~/.ubuntuone/Purchased from Ubuntu One/” mappában találjuk szinkronizáció után a fájlokat, de ez a mappa linkelve van a saját mappán belül a Zenék mappába. Elképzelhető, hogy importáláskor a zenelejátszó a beállításoknak megfelelően automatikusan át fogja helyezni egy kényelmesebb helyre, én megtiltottam a Bansheenak, hogy átrendezze a könyvtárakat. Visszatérve a Music Store-ba látni fogjuk a My Downloads alatt a letöltött számokat, és ugyanígy az Ubuntu One webes felületén is megjelenik az album.

Ubuntu One Music Store - online

A zenéink a többi fájltól veszik el a helyet, viszont olyan előnyt élveznek, hogy betelt tárhely esetén is tudunk még zenét vásárolni a boltból, de más fájlt egészen addig nem fogunk tudni szinkronizálni, amíg nem veszünk plusz tárhelyet vagy nem törlünk ki valamit. Albumokat is lehet törölni, nem tudom, hogy ha törlünk egy megvett albumot, akkor az végleg elveszik-e, a FAQ-ban sem találtam erre vonatkozó adatot.

Összegezve a bejegyzést, sikerült találni egy olyan szolgáltatót, akinél Magyarországról is lehet DRM mentesen nemzetközi kínálatból muzsikát vásárolni, és ezt egy kényelmes cloud szolgáltatásban meg is őrzi nekünk. Ennél még többet is kínál az Ubuntu One, hiszen lehet streamelni iPhone és Androidos okostelefonunkra a zenéket, ráadásul nem csak azokat, amelyeket a Music Storeban vettünk, hanem minden szinkronizált MP3 fájlt! (A FAQ szerint, kipróbálni nincs lehetőségem okostelefon hiányában.)

Debianról Ubuntura

Egyszer a stabil Debian rendszeremet akartam frissíteni a még tesztelés alatt álló kiadásra, ennek csúnya vége lett, és végül újra kellett telepítenem a 2 éves rendszert. Ezután szépen raktam fel sorban a tesztelésre váró kiadásra a frissítéseket, majd nem sokkal a fagyasztása után, mikor már tényleg a hibajavításokra koncentrálnak a fejlesztők, megdöglött a hálózatkezelő. Ami elég nagy gondnak számít, mivel netről telepíthető médiumon nyomtam fel, ha nincs net, nincs frissítés, szopacs van. Ezért ha már új kijelző, új Windows, akkor új GNU/Linux is felkiáltással lecseréltem a Debian rendszert Ubuntura.

Laikus közönségemnek dióhéjban annyit, hogy mivel a GNU/Linux operációs rendszert szabad szoftverek alkotják, ezért bárki ezek mixelésével elkészítheti álmai rendszerét, amit már disztribúciónak nevezünk. A Debian és az Ubuntu is ilyen disztribúciók, az utóbbi a fiatalabb (2004) és az előbbi, idősebbre (1993) épül. A kettő között óriási különbség, hogy míg a Debian teljes mértékben közösségi összefogással készül, addig az Ubuntut Mark Shuttleworth cége, a Canonical hívta életre. Ez a támogatási mód már önmagában vízválasztó, de erős Ubuntu ellenszenv indult meg idén tavasszal, amikor is az ablakvezérlő gombok (tálcára helyezés, teljes képernyő, bezárás) a közösség ellenzése ellenére átkerültek a Windows-szerű jobb oldalról a MacOSX-szerű bal oldalra, és az sem tetszik a közösségnek, hogy a teljes arculatot outsourcolták vérprofi, szabad szoftvereket nélkülöző művészekhez. Pedig a Debian rajongók milyen aranyos képeket tudnak rajzolni. A közösségi szellem és stabilitás nagyon erős visszatartó erő volt a Debiannál, de mégiscsak az Ubuntu a legismertebb GNU/Linux disztró, ezért egy nagyobb cél érdekében beáldoztam választási szabadságom.

Kis zökkenővel indult a telepítés, mivel a “Linux emberi lények számára” telepítőjében csak másodszorra, a “szakértő” módban találtam meg, amit kerestem. Ugye-ugye a szerénység hova vezet. Első indításkor majdnem leestem a székről, 600MB memóriát evett a rendszer alapból! Ez hagyján, de a rendszerfrissítés teljesen leállt miközben helyeztem vissza az adatokat a pendrivera, leállítva a másolást gond nélkül folytatódott a frissítés. Ezek a betegségek aztán szerencsére eltűntek a későbbi indítások során, jelenleg kicsivel több, mint 500MB memóriát eszik a rendszer teljes fejlesztői környezet alatt, tökéletesen fürge és kezes.

Ubuntu 10.04

A váltás előnye a programokban látszik leginkább, az Ubuntu értesítési területe nagyon bejövős nekem (bal felső sarok)! Ugyanígy lenyűgözőek a GNOME programok, amiket eddig pont a GNOME függőség miatt nem használtam az Xfce környezetben. Viszont az csalódás, hogy már az első napon két olyan hibába ütköztem, amit már 4 hónapja nem javítottak, pedig sokan jelezték. Igyekeztem hozzászokni az alapértelmezett programokhoz, mivel ebből lesz később a legkisebb fejfájásom, egyedül az Evolutiont nem bírtam ki és lecseréltem Thunderbirdre. Az egyetlen fejfájást az új GCC fordító okozta, egy C projektemben lévő, eddig soha nem látott hibák javítása elvitt jó 8 órát. A felhasználói felület átszabásával még küzdök, érdekes módon nem a balra áthelyezett ablakvezérlők jelentik a gondot, hanem a tálcán az aktív program világos színe. Gyakran kattintok a rossz ablakra, annyira megszoktam, hogy az inaktív ablak a világos és az aktív a sötét, mivel az van benyomva.

Egyelőre marad az Ubuntu! Nem tudom meddig, a fél éves kiadási ciklus a Francia Idegenlégiót is megszégyenítő erőltetett menetet diktál, biztosan lesz még fejfájásom októberenként és áprilisonként (az év és a hónap szerepel a verziószámban, jelenleg 10.04).