(Magyar) A szemléletváltás a Unity mögött

Sorry, this entry is only available in Magyar.

You can leave a response, or trackback from your own site.

10 Responses

  • maxt says:

    Szia!
    Nem kötekedni akarok, de a fenti példa amivel engem akarsz cáfolni, pont azon alapul, hogy tudod a keresett program nevét.
    Amennyiben viszont ez nincs így és például zárt meghajtót akarsz telepíteni egy eszközhöz, akkor se a driver, se a zárt szóra nem fog eredményt adni a keresés, csak ha tudod, hogy a név “további illesztôprogramok”.
    Ekkor viszont ott tartunk amit korábbi bejegyzésemben írtam, és sajnos fent kell tartanom.

    • Udi says:

      Valóban lehetne bővíteni, hogy miben keressen a Zeitgeist, ha az indítókban az angol bejegyzéseket is indexelné, akkor a driverre is adna találatot. Viszont nálam a zártra is reagál, egyetlen “z”-vel az első helyre érkezik, de az illesztőprogram elég általános név, és “il”-re már be is jön az első helyre. Amíg nem bővül valahogy a .desktop fájlok értelmezője (mondjuk egy felhasználók által nem látható kulcsszó bejegyzéssel), addig valóban ismerni kell, hogy mi is szerepel az indítófájlban. De nagyon jó fordító csapatunk van, és legtöbbször általános szavakkal is meg lehet találni azt, amit keresünk.

  • A keresésről: én már 2,5 éve használom a KDE krunner-jét programindításra, utóbbi hónapokban már menüt sem használok. :) Szóval annyira nem nagy újítás ez.

    “A szemléletváltás tetten érhető, előbb-utóbb eljön az idő, amikor a GNU/Linux felhasználók nem azt mondják, hogy úgy szeretném használni a rendszert, mint a Windowst, hanem úgy, ahogy az okostelefonomat, tabletemet stb.”

    Lehet, hogy a külsőben hasonlítani akartak valamelyest, de elnézve például az Ubuntu.hu fórumát, szinte senki nem úgy használja a rendszerét, mint a Windows. :) A gond a Unity és GS felületével, hogy ők az asztali felhasználókra is rá akarják erőltetni a tapizós felületet, ami eleve nem jó, hiszen sosem fogunk asztali gépen tapizni.
    Ezért érdekes megnézni, hogyan csinálta a KDE. Csináltak egy alapot, ez a Plasma. Ezt alakítják a különböző eszközökhöz. Csináltak egy ismerős felületet az asztali és a notebook gépekre, csináltak egyet a netbook-ra, és most van erős fejlesztés alatt a Plasma Active, ami mobilos eszközökre jó.

    A cikked nagyon szuper, én külső szemmel szemlélem ezeket a változásokat a Gnome és az Ubuntu körében.

    • Udi says:

      Szerintem az asztali és az érintőképernyős használat között nem a tapizás a legfontosabb különbség, hanem a képernyő kicsi mérete. Az érintőképernyős felhasználóknak is sokkal könnyebb lenne, ha egyszerre sok dolog látszódna a képernyőn, mert csak rá kellene bökni, de egy tableten és netbookon, pláne egy okostelefonon nincs hely neki. Náluk ez egyáltalán nem is baj, mert a hardver miatt amúgy sem használja ki teljesen az ember a multitasking lehetőségeket. Viszont az asztalon igen, pláne ha átmegy a használat a munkaállomás szintje felé. A kettő közötti különbséget vagy úgy lehet megoldani, mint a Unity vagy a GNOME, hogy egységes felület vár mindenkit különböző kisegítő funkciókkal, vagy úgy mint a KDE, hogy az asztali és a kisebb képernyős felületek teljesen különböznek egymástól.

      A KDE-nek megvan az az előnye, hogy a Qt annyira jó platform, hogy senkinek eszébe sem jut mást használni. Ezért a Qt Quickre épülő (vagy csak hasonlító?) plazma technológia elterjedésének nincs gátja a fejlesztők között. A Canonical nem tud ilyen elfogadott technológiára építeni, talán a Compiz az, amelyik a legismertebb volt, de mégsem a Compizt támogatták meg egy szkript nyelvvel, hanem a lencsék API-ját dolgozták ki. A GNOME a Mutterrel talán ebbe az irányba halad, a Clutter mögött ott áll(?) az Intel és a MeGoo, és ezt megtámogatták JavaScripttel. De ki tudja mi jár a GNOME fejlesztők fejében, a systemd függőség említése érdekes pletykákat gerjesztett.

  • LGB says:

    Mondjuk ezt sose ertettem, hogy “nem tetszik az unity, valtok ubuntu-rol mas disztrora!”. Marmint nem az a gond, hogy valt, en is kivancsisagbol megnezek ezt-azt, hanem a vazolt ok az erdekes, hogy a unity miatt valtanak, azt nevezik meg problemanak. Holott a gdm login screen-nel kivalaszthato a “classic desktop” is, nem is ertem, hogy ezek utan ez miert ekkora problema egyeseknek, hogy inkabb disztrot valtanak, amikor eleg lenne 1-2 klikk, es kesz. Ismetlem, nem vagyok “fanatikus”, csak eppen ez az erv kisse santit … Mas erv “mert ki akarok mast is probalni!”, “mert nekem jobb az XYZ mint az ubuntu” stb az teljesen rendben van!

    • Udi says:

      A váltóknak szerintem az irány nem tetszik. Nagyon sokan váltottak az ablakkezelő gombok balra kerülésekor is, mert igaz, hogy néhány kattintás visszaállítani, de úgy érezték, hogy a Canonical által diktált irány már nem fekszik nekik. A 11.10-ben már nem lesz klasszikus GNOME, akinek szüksége lesz rá, az értelemszerűen nem az utolsó pillanatban fog disztrót váltani, hanem még időben keres egy másikat. Másrészt a szabad szoftveres választásokban még mindig nagyon sok az érzelmi kötődés, ha valaki úgy érzi, hogy az Ubuntunál is „cserben hagyják” a felhasználót, és az ember feje felett döntenek, akkor nem haboznak váltani.

  • Nagyon el vagyok keseredve az új kezelő felület csere miatt! Szerintem a klasszikus Gnome felület a világ leg felhasználó barátabbja volt! Évek óta foglalkozom azzal, hogy ingyenes CD/DVD-ken adok Ubuntu Live CD/DVD-ket és oktatom a telepítést, használatot idős nyugdíjasoknak és fiatal kezdőknek, toborzom és növelem a Linux kedvelők táborát.
    Egy kezdő Linuxosnak az a legnagyobb baj, ha komplikált a használat és a telepítés. Sajnos nagyon sok olyannal találkoztam, aki a laptopjukról sikeresen letörölték a drága pénzen vett Windows operációs rendszert, miután megszünt az Ubuntu 8.04-nél alkalmazott, Wubi-val történt windows mellé telepítés. Ez azért vetee el az emberek kedvét a Linuxtól, mert a gépükhöz nem adtak windowsos telepítő lemezt (Preinstalled Environment).
    A másik nagy baj az volt, hogy az új Ubuntu telepítő lemezen, nem a sokásos menű, hanem egy téglalap, egyenlőség jel és egy körben lévő 5 ágú csillag jelent meg. Azt viszont sehol sem lehetett olvasni, hogy gyorsan eg kell nyomni egy billentyűt, hogy a szokásos menű előkerüljön. Ezután a “bátor-botor” kezdő máris bejött a csapdába és csak a véletlen mentette meg attól, hogy Ubuntu telepítés címén lesikálja a HDD-ről a windowsát!!!! Ez azok felelőssége, akik így csinálták meg a telepítő lemezt a Linuxhoz!
    A Unity felület csak a “játékos” felnötteknek való, ami elég csicsás ahhoz, hogy a “felnőtt gyerekek” kiéljék játékos szenvedélyüket és nehogy már komoly emberként munkára használják a gépet. (79.évemben járok és 1985 óta van számítógépem). Dolgozom is a gépen (két nyelven műszaki fordító vagyok 1970-óta), meg bolyongok a világhálón, műszaki ember is vagyok, elektronikákat is bütykölök még ma is, stb.
    Elkeserítően lassitja a munkát a Unity felület, nem beszélve arról, hogy szinte alig lehet megtalálni a rengeteg indító ikon közül az éppen keresett alkalmazást. A klasszikus felületen mindent, szépen csoportokba szedve a kezdő felhasználó is mindent könnyen megtalált. Az asztali gépekre, amíg nincs olcsó érintő képernyő mindenkinek, felesleges kizárólag azt használni, Az okos telefonokra, meg a tabletekre választhatóan más felület illik. Ha egy vállalkozás feje volnék, az irodában nem tűrném meg a csicsás asztali képeket, mert ha valaki dolgozik, a munkaszoftvertől úgysem tátszik az asztali kép és csicsa!!! Nem hiszem, hogy az ilyen univerzális felület (asztali és hordozható gépre, meg telefonra való szofver kimeríti a kapcsolt áru eladás büntettét (lásd MS op rendszer), ahol a kényszerűen, egyben, méregdrágán megvásárolt szolgáltatások kb. 80 százalékát a szerencsétlen vásárló soha sem tudja kihasználni!!!, Miért nem lehet csak azokat a komponenseket megvenni, amire szükség van!!!! A Linux-ban még üzleti szempont sem indokolja ezt az irányzatot!

    Minden tiszteletem azoknak, akik ingyen készítik a Linux programokat és operációs rendszert, de ha tényleg a közösséget akarják segíteni és csillogtatni képességeiket, ne toljanak ki a szegény, lelkes felhasználókkal.

    Célszeütlen elhagyni a tálcákat, mert nem foglalnak helyet, ha ki lehet kapcsolni, amikor nagyobb helyre van szükség. A munkafelületek számát a sok-sok kattintással és várakozással útálom, mert az alsó tálcán egyetlen kattintással át tudom kapcsolni a másik megnyitott programot várakozás nélkül. Böngésző, szótár (akár kettő, vagy három nyelven, külön, külön megnyítva), feljegyzés céljából megnyitott jegyzettömb, szövegszerkesztő, stb., rendkívül jó hatásfokú tevékenységet tesz lehetővé, míg a Unity felületre várni kell, miközben megőszülünk:

    Ne mondják, hogy göcsörtös vagyok! Nem! Csak szeretek célszerűen tevékenykedni és ha játszani akarok, arra ott vannak a játékprogramok. Azt hiszem kezdünk elgyerekesedni vénségünkre. Ki előbb, ki utóbb. Gyermekkori álmainkat próbáljuk mások kárára megvalósítani!

    Sajnálom a kezdő Linuxosokat, nehéznek tűnik a jövőjük, ha nem változik meg ez a szemlélet, amit éppen ostorozok.

    Persze azt is tudom, “kinek a pap, kinek a papné!”

    Szabó András

    • Udi says:

      A Wubi telepítő nem szűnt meg, továbbra is elérhető és használható.

      A telepítőnél megjelenő téglalap egy billentyűzet, a körben lévő csillag egy ember, és ez a piktogram azt jelenti, hogy a testreszabáshoz nyomjon le egy billentyűt. Ez szépen le van írva az Ubuntu telepítési útmutatóban. Ha a felhasználó nem nyom le egyetlen billentyűt, akkor vagy elindul a grafikus felület, amiben egy sokkal szebb menüből választhat majd (éppen ezért nem jelenik meg a régi menü, csak ha kéri valaki), vagy maga a Live rendszer fog elindulni, ami a memóriából fut, a merevlemezhez nem nyúl hozzá. Ha valóban igaz, hogy rögtön elindult az Ubuntu telepítés és minden kérdezés nélkül particionált és telepített, akkor az egy nagyon súlyos hiba, de ilyennel még nem találkoztam.

      Biztos benne, hogy a klasszikus GNOME azért a világ legjobb felülete, mert átgondolt, gyorsan használható, ergonomikus stb., vagy azért mert évek óta a hasonlóan működő rendszereket használjuk (Windows 95-től kezdődően), és a begyakorlási görbe elmélethez híven az ismétlődő minták miatt nagy hatékonyságra tettünk szert? Ha az utóbbiról van szó, akkor bajban vagyunk, mert egyre nagyobb arányban fogunk mobil eszközöket és webalkalmazásokat használni. Legalábbis most ez a folyamat zajlik és szerintem egy ideig nem fog megváltozni.

      Ha otthon máshogy működik a klasszikus GNOME-mal szerelt Linuxom, megint máshogy a munkahelyemen a vékonykliensem, esetleg a Windows 8-am, akkor a kettő között nehéz lesz átállni, borul a megszokás. Akkor leszek újra hatékony, ha ugyanazokat a munkafolyamati mintákat tudom alkalmazni a lehető legtöbb helyen. Mivel egyelőre nem a klasszikus GNOME-mal érkező operációs rendszerek a legelterjedtebbek, ezért a GNU/Linuxnak kell alkalmazkodni a többiekhez, illetve meg kell próbálni vezetővé válni. Ha a Unity sikeres lesz, és a jövőbeni terveknek megfelelően az okostelefonokon, tableteken, TV-ken, net/notebookokon is az fog futni, akkor a többiek fognak alkalmazkodni.

  • Tisztelt Uraim!

    Kissé figyelmetlen voltam, mert hozzászólásomat egy lukkal arréb írtam meg (gyorstipp- inditóikonn-nál).

    Én is azt fejtegettem, hogy más a munkára való klasszikus Gnome felület és más az apró képernyős, hordozható gépeken célszerű tapintó képernyő kezelő felület. Nem hiszem, hogy valaki munkavégzéskor a képernyőn látható billentyűzettel írna egy hosszú értekezést, vagy újságcikket, illetve többszáz oldalas könyvet.

    A Gnome felület sokkal áttekinthetőbb, mint a KDE, amivel előbb találkoztam, mint a klassikus Gnome-mal, de végül az utobbit találtam munkára és bármire célszerübbnek. Az Unity ellen voksolok.

    A Gn me-nál maradok, még akkor is ha már nem lehet frissíteni, de nem fogok mást használni, csak az Ubuntut, bár mindent kipróbálok. egy-egy HDD-t rászánva.

    Ha lehet, kérem a moderátort, hogy az elöbbi helyről hozza ide át az ide való hozzászólásomat.
    Köszönöm!

Leave a Reply

  • The following XHTML tags can be used: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong> .
  • URLs and e-mail addresses will be converted to links.
*