Ma, azaz január 5-én kiderült, hogy az “ezentúl minden jobb lesz” típusú fogadalmak semmit nem érnek. No nem azért, mert a “jobb” egy gumifogalom, hanem mert ha bármikor beüt a “rossz”, akkor máris úgy érezzük, hogy összedőlt az egész, pedig még hol van december 31. Sok pici, de pontos fogadalmat kell tenni, és az sem árt, ha valahova kifüggesztjük, hogy aztán jövőre vállon veregessük, vagy éppen szemen köpjük magunkat (durvább szilveszteri bulikon más kombinációk is elképzelhetők). A rövid és pontos megfogalmazás segít abban, hogy nagyrészt objektív legyen a célkitűzés, másrészt egy kaparós sorsjegy gyorsaságával lehet eldönteni, hogy nyert, vagy nem nyert. A sok kicsi persze csak akkor megy sokra, ha egy célt szolgál, ezért mindenképpen kell egy kitűzött cél, stratégia, avagy szakdolgozat előtt álló korosztályomnak súgva: tételmondat.
Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »
2011 – célok, tervek
Tankcsapda a fájlcseréről
A HWSW készített egy riportot a Lukáccsal és Cseresznyével a fájlcserélésről. Szerintem egy hétig a csapból is ez fog folyni, de eddig mindenhol csak a szokásos hozzászólások mentek, ezért inkább elhozom haza a témát, úgy is harmadik részként egy remek cikksorozat alakul ki a magyar digitális zeneterjesztés helyzetéről. A cím és a bevezető nagyon bulváros, az index féle stílus az uralkodó a HWSW-n, de érdemes elolvasni a cikket.
Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »
Beküldve a(z) Nincs kategorizálva kategóriába | Nincs hozzászólás
Official FM és a Lángoló Gitárok
Kapcsolódik kicsit az előző bejegyzéshez. Először hup.hu-ra linkelte falu, hogy holnap új Quimby van, de már ma meg lehet hallgatni a teljeset. Nem foglalkoztam különösebben vele, mert nem szeretem a Quimbyt. Aztán kaptam délután a dalok.hu hírlevelet, hogy lehet venni az új Quimbyt (meg az uccsó Kispált és az új 30Y-t is). Aztán lavmitendor FB-re linkelte a Lángoló Gitárok cikket, és mivel már tudtam, hogy dalok.hu-n exkluzív akció van, ezért kicsit jobban utánaolvastam.
Az nem derül ki, hogy 16-án, azaz holnap csak a dedikáláson lehet megvenni, és a dalok.hu tudja jól, hogy országosan 18-án lehet beszerezni a lemezt, de kezdett érdekelni a téma és végigolvastam a cikket. A Lángoló Gitárok az official.fm szolgáltatásról nyomja az egész albumot, ez kíváncsivá tett, mert sima mp3 fájl alapú a lejátszás, ezért amit meghallgatsz, az a böngésződ gyorstárában landol sima mp3 ként, neked csak ki kell másolnod onnan, és mivel Magyarországon a letöltésért nem jár deresre húzás, egy legális kincsesbánya a portál.
Az official.fm szabályzata szerint rendelkezned kell vagy a teljes jogokkal, vagy írásbeli engedélyednek kell lenni arra, hogy feltölthesd:
“In connection with User Submissions, you affirm, represent, and/or warrant that: (i) you own or have the necessary licenses, rights, consents, and permissions to use and authorize Official.fm to use all patent, trademark, trade secret, copyright or other proprietary rights in and to any and all User Submissions to enable inclusion and use of the User Submissions in the manner contemplated by the Website and these Terms of Service; and (ii) you have the written consent, release, and/or permission of each and every identifiable individual person in the User Submission to use the name or likeness of each and every such identifiable individual person to enable inclusion and use of the User Submissions in the manner contemplated by the Website and these Terms of Service.”
Ekkor már nagyon kezdett izgatni, hogy a Lángoló Gitárok huncutkodik-e vagy mi folyik itt. Beregeltem offical.fm-re, mert csak így lehet megtudni többet a felhasználókról, és kiderült, hogy a teljes Quimby albumot a Lángoló Gitárok tolta fel, de a Tom-Tom van feltüntetve kiadónak.
Az Isten Háta Mögött zenekar Ű c. albumát szintén az LG tolta fel és az EMI van feltüntetve kiadóként:
Ez azért is érdekes, mert az IHM-nek pont ugyanezt az albumát az EMI Music Publishing & Services Hungary kiadónak megjelölt és PRO fiókkal (viszont régi honlapos címmel) rendelkező felhasználója is feltöltötte:
Tehát fennáll a kérdés, hogy a Lángoló Gitárok valóban rendelkezik-e a megfelelő jogokkal, hogy feltolhassa azokat a teljes albumokat, amiket felrakott offical.fm-re, vagy csak betyárkodik? Igazából nem nagyon érdekel, helyette sokkal érdekesebb a hivatalosnak tűnő EMI listája, amit meghallgatva olyan albumokat bányászhatunk ki (legálisan) a gyorstárból, mint az IHM, Óriás, Kistehén, Jamie Winchester, Péterfy Bori. Magyarország, én így szeretlek!
Beküldve a(z) Nincs kategorizálva kategóriába | Nincs hozzászólás
Webfejlesztő civilben
Túl vagyok a 3 hetes tanfolyamon, valamint a mai utazás annyira lefárasztott, hogy mást nem igazán tudok csinálni, ezért gondoltam szólok a gömbölyűbb látogatóimhoz is. Olivér már mondta, hogy nem sokat értett az utóbbi bejegyzésekből. Egyrészt házifeladat volt megírni ezeket, másrészt karrierépítés miatt sem bizonyult hasztalan időtöltésnek. A tanfolyamon egy raklapnyi tanácsot kaptunk, ebből az egyik az volt, hogy inkább ritkán, de tartalmas bejegyzéseket publikáljunk, ne pedig gyakran, de lapos irka-firkákat. A látogatói statisztikán ez kezd is látszani:
A statisztika a szeptember 1-től november 1-ig mutatja a látogatókat napra lebontva. Szeptember elején nem volt új bejegyzés, ez egyértelműen meg is látszik, utána beállt az oldal a szokásos 1-13 látogató/nap népszerűségre. Majd utána jött a soha nem látott csúcs, amit egyrészt a HVG-ről írt bejegyzés produkált, másrészt a tanfolyamra készített WSDM variációk írás, ami elég nagy publicitást kapott azon a héten. Ezzel beállt az októberi csúcs: 65 látogató egy nap. Nyáron ennél is magasabb szirteket sikerült megmászni, de egyrészt arra nem tudok magyarázatot adni, másrészt nem volt tartós. Talán a mostani roham leültével megmarad a 10 látogató/nap fölötti érdeklődés.
De természetesen a blogon nem lesz technokrata forradalom, szeretném megőrizni a személyes témákat. A kettő közötti szakadékot áthidalni nem lehet, mindenképpen ketté vagy több részre kell szétválasztanom a blogot. Ennek a kidolgozására nagyon profi és alapos tervezési folyamatokat tanultam a kurzuson, valamint az ősszel sikerült egy magasabb szintre lépnem az infrastruktúrát tekintve. Tehát már csak idő kérdése a blog egy új formába öntése, aminek reményeim szerint mindenki csak örülni fog majd.
Addig is majd szépen adagolom az informatikamentes bejegyzéseket, nagyon sok anyag hever még a merevlemezemen. Maradjatok velem 
!
Beküldve a(z) Nincs kategorizálva kategóriába | Nincs hozzászólás
Kewlap01 zárás
Kicsit több, mint 1 héttel kitolva, de sikerült befejeznem az utolsó házifeladatomat is a kewlap01 kurzusra, így nem maradt más hátra, mint megírni a záróbejegyzésem. Először hadd köszönjem meg kulcsinak és pp-nek a kurzusba fektetett munkát és minden kedves tanfolyam résztvevőnek az aktív közreműködést! Úgy gondolom nem volt könnyű a kurzus se szervezői, se résztvevői részről. Kulcsi az utolsó adásban már említette, hogy lesz változás és miben kell változtatni, leírnám számomra mi tetszett kevésbé a kurzuson.
A hosszú farok mégsem olyan hosszú. Sokak számára nagyon szimpatikus volt az a nyitómondat, hogy “ha ezt a weboldalt el tudod olvasni és képes vagy regisztrálni a kurzusra akkor biztos lehetsz benne, hogy magadévá tudod majd tenni az elhangzottakat.” Még az első adás megkezdése előtt érkeztek nagyon lelkes bejegyzések, néhányukról sajnos azóta nem hallottunk. Nagyon sok volt az először blogoló résztvevő is, szerencsére a legtöbben sikerrel vették ezt az akadályt, és nagyon sok tartalmas bejegyzés valamint hozzászólás született. Ugyan a tanfolyam témája nagyon általános és a konnektivista módszer nagyon tág határokat hagy, ha pontosabb feltételeket és információkat kapnának az érdeklődők kisebb lehetne-e lemorzsolódás?
Mit hoz a holnap? Nagyon szép és részletes tematikát kaptunk, de szerintem nehézséget okozott az, hogy nem tudtuk előre pontosan miről is lesz szó, milyen feladatot kapunk a hétre. Volt aki nagyon előreszaladt, és már az első héten publikálta honlapját, a beszélgetés át is fordult gyakorlativá, holott még rengeteg elméleti feladatot tartogatott a kurzus. Másik szélsőségként magamat tudnám felhozni, én ráérősen csak a második héten vetettem fel a mintahonlapom ötletét, majd egymás után jöttek a feladatok, amiket csak így, a kurzust egy héttel megtoldva tudtam befejezni. Ha a konnektivizmus miatt nem is lehet előre tudni a pontos menetet, ki lehetne-e bővíteni az adások közti időt? Bár blaselinux tökéletesen be tudta osztani az idejét, lehet hogy tényleg csak én voltam lomha.
A Drupal árnyékában. Féltem, hogy az általános, elméleti kurzuson mennyire sikerül a Drupal hátszelet kiküszöbölni. Úgy gondolom, hogy a kezdeti nehézségek után végül sikerült. Már az első héten volt egy olyan jelentkező, aki a Drupal telepítéshez kért segítséget. Az első adásra nagyon sok drupal.hu tag érkezett szurkolni oktatóinknak, és ők tényként jelentettek ki olyan dolgokat, mint pl.: “mindenképpen saját domain”, “egyértelműen VPS!”, amit aztán nem tudtunk később megvitatni velük, mert csak a ustream chatre jöttek, a tanfolyamon nem mind vettek részt. Az első előadás végén kulcsi még fel is olvasta, hogy “remélem még idén megjelenik a Drupal 7″, aminél már csóváltam a fejem, szinte láttam magam előtt, hogy a tanfolyam az (akkor még) alpha kiadású Drupal 7 hibavadászatába fordul át. De szerencsére nem így lett. Külön örültem, hogy Évi privátban keresett meg egy Drupal smink gonddal, amit aztán néhány levélváltás után sikerült megoldanunk. (Azóta sem volt időm beküldeni a patchet az Absythe smink szerkesztőjének.) A tanfolyam végi Hojtsy Gábor interjú egészen más kategória, rengeteg motivációt meríthettünk belőle, és a tanfolyam többi részvevője már készülhet a következő kurzusra. Még egyszer köszönet Gábornak és oktatóinknak az interjúért!
Örülök, hogy részt vehettem! A nehézségek ellenére elégedett vagyok, jó döntés volt részt venni a kurzuson. Nagyon sok ötletet és tippet kaptam, és amit nem lehet mérni, de annál fontosabb: motivációt és remélem egy csipetnyi kapcsolati tőkét is . A kurzus során elindítottam egy nagyszabású portál tervezési folyamatát, amibe valószínűleg nem vágtam volna bele, ha nincs a kurzus. Így utána pedig nem is tudom melyik honlapomat tervezzem újra, mindegyiken lenne mit fejleszteni. Ahogy írtam a nyitó bejegyzésben a többi kurzuson nem fogok részt venni, Drupal ismereteim mélyítésében elég lesz nekem az, amennyit a Magyar Wesnoth Közösség és más jövőbeli portálok testreszabása és karbantartása során magamra szedek. Most el is köszönnék a többi résztvevőtől és oktatóimtól is! Még egyszer köszönöm mindenkinek a befektetett munkát, remélem én is tudtam adni annyit, amennyit kaptam. Természetesen ez nem végső búcsú, csak a kewlap01-nek lesz vége, más formában továbbra is szeretném ápolni a kapcsolatot azokkal, akiket megismertem !
NyFJP – gondolattérképek
A megfelelő alkalmazás kiválasztása után viszonylag gyorsan elkészültek a gondolattérképek. Több is, mivel ebben a fázisban boncolgatom azt a kérdést, hogy mennyire széles célközönséget érdemes kiválasztani. (A kis képekre kattintva megnézhetjük a teljes ábrát.)
Csak a nyílt játékok
Igyekeztem az ábrát átláthatóvá és érthetővé tenni, de ezt az egyet végigvezetném, mert erre fog épülni a többi variáció is. Kezdetnek két külön csoportra gondoltam, az első csoport az érdeklődők csoportja, a portál indulásakor mindenki ebbe fog esni, az első benyomás ezen az ágon dől el, ezért nagyon fontos! Egyértelművé kell tenni, hogy mi is ez a portál, kiket célzunk meg, esetleg kiket nem, ezzel gyorsan tudjuk szelektálni a látogatókat, és a célcsoportra tudjuk fókuszálni az erőforrásokat. Mennyi információt lehet belepréselni a fejlécbe? Mindenesetre kell egy külön menüpont ezeknek a megfogalmazására.
A legvalószínűbb, hogy innen a látogató a gondolatábrán jobbra fog elindulni, és megnézi a játékkínálatot. A játékok listájának csábítónak és felhasználóbarátnak kell lennie egyszerre. A kb. 60 játék listája nem bővül dinamikusan, ezért a gyorsan változó kínálatra, újdonságokra nem szabad építeni, minél gyorsabban el kell érni, hogy a játékos egy bizonyos játék oldalára lépjen, ott fog rá várni az igazi tartalom. Bőségesen meg kell címkézni a játékokat, az akció kategória nem lesz elég, a játékmenet (pl. FPS) már közelít, de érdemes plusz címkéket bevezetni, mint pl. egyjátékos, többjátékos, 2D, 3D, telepítő mérete. A célközönségnek szüksége lehet olyan extra címkére is, mint pl. a licenc.
Ha sikerült kiválasztani egy játékot, akkor mutatkozzon meg az oldal igazi erőssége. Az egyes játékok oldalán sűrűsödjön össze mindaz a tartalom, amit egy játékról össze tudunk gyűjteni, és innen induljon ki a közösségi élet. Egy létező játéknál már lehet számítani viszonylag rendszeres hírekre, kell egy fórum, hogy az egyes játékosok tudjanak beszélni egymással és egy közösségi wiki, hogy a nagyobb lélegzetű cikkeket, mélyebb tartalmakat létre lehessen hozni. A regisztrált látogató tudja bejelölni ezt a játékot kedvencként, ezután pedig a főlapról sokkal gyorsabban tudja ezeket az oldalakat elérni, ekkor a rajongó útvonalát járná be.
Mi történik akkor, ha egy rajongó szeretné segíteni a kedvenc játékának oldalát? Ez az információ legyen elérhető a portálról szóló információk között, az ábrán ezt még az érdeklődő éri el, de az egyszerűség kedvéért valahogy jelezni kell ezt a játékok oldalain (milyen feladat szabad még). Értelemszerűen egy rajongó rendelkezik akkora tudással, hogy tudjon tartalmat beszúrni az oldalra, azonban a tapasztalat azt mondatja velem, minél több feladatot vállal az ember, annál kevesebb ideje marad játékra, ezért nem kötöttem össze a rajongót a szerkesztővel. A megfelelő rangú szerkesztők játékfelelőssé válnának, ők vennék át a portál rendszergazdáitól a játék oldalának feladatait, úgy gondolom az önállóság ekkora mértéke elég vonzó lehet a játékosoknak.
A tartalmak beküldése mellett a portálnak segíteni a máshogy is lehet. Az adomány egyszerű netes utalást takar (PayPal, Flattr, egyéb), míg a szívesség mindazt a szolgáltatást, amit a nyílt forráskódú közösség nyújthat. Ilyen szívességből ajánlottak már fel tárhelyet, segítséget Drupal portál készítésében, és most a kewlap01 kurzus során blaselinux a reklámozásban ajánlotta fel a segítségét. A célközönségnek ezt a fajta egyedi tulajdonságát mindenképpen érdemes kihasználni, előnyünkre válhat.
Emulátorok, zárt játékok
A nyílt forráskódú közösségben teljesen megszokott dolog, hogy vagy a zárt rendszerektől szeretnénk szabadulni vagy éppenséggel a békés együttélésre keresünk megoldást. A játékportálra is érkezhetnek ilyen látogatók, ők a zárt játékukat szeretnék majd futtatni nyílt rendszereken. Ekkor a zárt játékokkal vagy az emulátorokkal egészül ki a portál. Tudunk-e a zárt játék helyett nyílt alternatívát kínálni? Amennyiben tudunk, abban az esetben az előző rész tökéletesen működik. Ez az alternatíva felajánlás izgalmas webfejlesztői kihívás is lehet, eddig még nem láttam hasonló megoldást, ez a portál erőssége lehet! Amennyiben viszont nincs nyílt alternatíva, akkor más megoldást kell találni. Ebben az esetben viszont mennyi helyet biztosítsunk a saját oldalunkon? Semmiképp nem hoznék létre a zárt játékoknak olyan lehetőségekkel bíró oldalt, mint ami a nyílt játékoknál láttunk, hiszen akkor eggyel kevesebb csábító tulajdonság szólna a váltás mellett. Viszont egy emulátor szerinti alfórum még tűrhető. Ebben az esetben akár linkelhetünk is külső partnerre.
Nyílt konzolok
Konzolok esetében hasonló a helyzet, mint amit a zárt játékok esetében láttunk. Megvan a lehetőség, hogy elcsábítsuk a felhasználót a nyílt forráskódú játékok felé, ebben az esetben a játékok listáját bővíteni kell konzolos információkkal is, esetleg magával a konzolos játékokkal. A specifikusan konzolok esetében felmerülő kérdéseket – érdemes-e venni, hol érdemes venni – nem biztos hogy a portálon belül meg tudjuk válaszolni. Ehhez kell legalább néhány konzoltulaj, aki hajlandó magát a témába ásni. Ha ezen az oldalon nincs ilyen, akkor viszont marad a külső partner, ami még mindig egy jó megoldás lehet.
Játékfejlesztés
A fejlesztés témakörét abból származtattam, hogy nyílt forráskódú játékoknál elérhető a forráskód, ezért bárki besegíthet a fejlesztésbe. Ekkor lép be az ábrába a fejlesztő. A fejlesztő leginkább a szerkesztőre hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a fejlesztőnek még specifikusabb tudása van, fejlesztési hírekkel tud szolgálni, a fórumban más témákat tud megválaszolni, a wikiben fejlesztési cikkeket kezdhet el, stb. Általános fejlesztési tudással is rendelkezik, amit külön lehet választani a játékoktól, pl. hogyan programozzunk C++ nyelven, vagy hogyan használjuk a Blendert. Ezeknek az általános kérdéseknek tudunk helyet biztosítani a portálon? Ha nem, akkor megint csak egy külső partnerhez irányítjuk a látogatót.
Összegzés
A gondolattérképek variálásával az volt a célunk, hogy kiderüljön hányféle különböző felhasználót tud kielégíteni az oldal. Arra jutottam, hogy a célközönség bővítésével több potenciális felhasználót tudunk az eredeti célunk felé, a nyílt forráskódú játékot felé terelni. Azokat az információkat, amik az eredeti iránytól nagyon eltérnek, talán tudjuk egy alapfokú szinten támogatni, ha ez nem elég, akkor biztonsági hálóként még mindig ott van a külső partner lehetősége. Tehát a bővítés elvi lehetősége megoldottnak látszik, a konzolok támogatásánál még mindig gond az, hogy rendelkezni kell a hardverekkel és az ehhez kapcsolódó tapasztalattal, ezért ebbe az irányba óvatosan kell elindulni.
A következő részben elkészítem a portál tervét, jön a mockup és a wireframe. Ez előreláthatólag csütörtök estére várható.
Nyílt forráskódú játékok portálja – az ötlet
Az első heti ismerkedés, információgyűjtés és megosztás után belekezdek a házifeladatomba. Ahogy a címben látszik, több részletben fogok végigmenni a folyamaton, előreláthatólag 3-4 bejegyzés fog születni a projekt tervezi folyamatáról. A mai bejegyzéssel kezdem az ötlettől és remélhetőleg a végére egy csinos weblap tervezési dokumentumot tudok elkészíteni. Nem vagyok benne biztos, hogy a kewlap01 célja egy szépen összeállított dokumentum elkészítése lenne, de nekem ez lesz a célom, mivel könnyen lehet, hogy a tervem az elkészülte után bekerül a fiókba, és majd csak később kerül megvalósításra, ráadásul lehet nem is általam. Hogy miért, az kiderül a bejegyzésből !
Az ötletem az, hogy egy nyílt forráskódú játékokról szóló magyar portált indítsak útjára.
Miért?
A nyílt forráskódnál általában használt bazár fejlesztési modell a játékoknál is nagy előnyökkel kecsegtet. A közösség megoldaná a játék olyan platformokra helyezését, amiről a készítők még csak nem is álmodtak (pl. Quake3 különböző okostelefonokon), vagy a játékhoz a legkülönbözőbb kiegészítő elemeket gyártanák sorban (pl. 100-nál is több kiegészítő érhető el a Harc Wesnothért játékhoz). Mégis a nyílt forráskódú játékok fel sem vehetik népszerűségben a versenyt a különböző kereskedelmi társaikkal. Ennek két okát látom: az egyik az, hogy a játékra fogékony közönség nem ismeri ezeket a játékokat a másik pedig az, hogy ezek a játékok minőségben csúnyán alulmaradnak.
Ebből a két okból kiindulva jó ötletnek tűnik az, hogy patrióta módon kizárólag ezekből a játékokból álló portált hozzunk létre. A portál szigorú témaválasztása egy erre fogékony réteget eredményezne (legalábbis a kereskedelmi játékokra vágyókat nem csábítaná), és építő kritikával (esetleg fejlesztéssel) hozzájárulhatnának a játék magasabb szintre emeléséhez. Mindezt magyarul, ami jelentősen megkönnyíti a valamelyik idegen nyelvvel éppen még csak ismerkedő, viszont gyakran játszó tinédzsereket.
Miért ne tegyük?
Habár a játékok fejlesztési modellje hasonló, azonban maguk a játékok egyáltalán nem. A portálon belül elkülönülnének pl. a stratégiát kedvelők az akciót kedvelőktől, ez nem biztos, hogy előrelépés közösségi szempontból, csupán újabb törés lenne a nemzeti szint bevezetése, ahelyett, hogy egyből a játék hivatalos oldalán ismerkedne, segítene a játékos. A magyar portál létrehozásába fektetett energia biztos megtérül-e a játék szintjén, nem lenne-e célszerűbb közvetlenül a játékot fejleszteni, majd ha eléri a megfelelő színvonalat, akkor úgyis népszerű lesz?
Hogyan?
A portálon a különböző játékok egységként szerepelnének, és mint ilyen egységek rendelkeznének alapvető lehetőségekkel: lehet róluk hírt beküldeni, lenne nekik egy kisebb saját fórumuk, esetleg a tudásbázis növelését szolgáló közösségi wiki. Minden egységnek lehetne kijelölni saját felelőst (igény szerint), aki a saját önálló egységét tudná vezetgetni. Ezzel létrejönne egy olyan feladatmegosztás, ami elosztja a terhet. Egy nagy közösségi oldalból kapott kis szelet csökkenthetné az egyes hazai játékok rajongói közösségének penetrációs küszöbét. Példa erre az OpenArena magyar fórumának elhalása vagy a Magyar Wesnoth Közösség virágzásának szinte egyedüli példája.
Biztosan jó lesz így?
Valóban egyszerűbb-e egy nagy volumenű portált karbantartani, mint sok picit? Tudunk-e biztosítani annyira flexibilis megjelenést, de egyszerű kezelhetőséget és kényelmet, hogy minket válasszanak a közösségek saját oldal helyett? Ha valóban lejjebb is tudjuk vinni a szükséges létszámot egy csoport kialakulásához, biztosan tudjuk-e, hogy megvan-e ez a kicsi létszám is? Nem lehet, hogy oka van annak, ha nem alakult ki még saját magyar közösségi oldal?
Mit?
Elsősorban a nyílt forráskód, mint fejlesztési módszer lenne a hangsúlyos. Azonban a tisztán ilyen játékok kicsi száma miatt valószínűleg bele kell vonni a félig szabad játékokat is (csak a játékot mozgató kód nyílt, a művészi tartalom zárt). Esetleg említés szintjén az olyan nyílt forráskódú megoldásokat, amik kereskedelmi játékok futtatását teszik lehetővé (emulátorok, Linuxot futtató kézikonzolok).
Érdemes ezzel a tartalommal új portált nyitni?
A játékos közösség valóban a fejlesztési modell szerint oszlik el vagy pedig a használt operációs rendszer (esetleg konzol) szerint? Mennyire lehet más ez a tartalom, mint egy GNU/Linux játékos portál tartalma? Nem ugyanezt a területet fedi le a Freegamer és testvéroldalai? Valóban jobb az a felosztás, hogy van egy olyan magyar oldal, amin mindenből van egy pici, vagy mégis jobb az, ha nemzetközi feladatspecifikus oldalak vannak?
Ahogy látjuk, már a célok meghatározásánál is kétségek merültek fel, valóban kell-e egy ilyen weblap? Az ötletet korábban felvetettem a Magyar Unix Portálon, a visszajelzések alapján sem billent el a mérleg nyelve, vannak akik örülnének egy ilyen portálnak, vannak akik fölöslegesnek tartják. Úgy érzem az ötletelés szintjén ez nem is fog eldőlni, tovább kell mennünk a tervezés szintjére, alaposabban szemügyre venni a további lépéseket. A portál témájának megfelelően magát a portált is lehet akár bazár módszerrel, nagyfokú munkamegosztással építeni, ebben az esetben érdekes kuriózum lehet a kewlap01 olvasóknak. Abban az esetben is egyedi lehet, ha a tervezésnél kiderül, hogy mégsem érdemes nekiállni. De ehhez vissza kell majd látogatnotok később !
Beküldve a(z) kewlap01 kategóriába | 4 hozzászólás »
WSDM variációk
Az első kewlap01 témafelvetésben bemutatásra került Nagy Gusztáv előadására épülő WSDM, Website Development Method, azaz weblap fejlesztési metódus. Az ehhez kapcsolódó dián a következő számozott listát láttuk:
Bennem felmerült a gyanú, hogy vajon az első lépés, a cél meghatározása mennyire is önálló, a gyakorlatban el tudjuk-e kezdeni a weblap tervezést pusztán egy ötletből vagy sem? Kulcsi említette a Google küldetését, valamint Simon Sinek előadását, aki pedig az Apple-t hozta fel példának. A kérdés, ami egyben vitát is indíthat az, hogy a Google vajon akkor tett legtöbbet a sikeréért, amikor megfogalmazta küldetését vagy amikor kidolgozta a PageRankot? Vajon az Apple azért szárnyal újra Steve Jobs visszatérése után, mert a “think different” szlogen annyira megfogja az embereket vagy nagyon ügyesen választja meg a célközönségét, és üres piaci réseket talál, illetve teremt? Szívesen nyitva hagynám ezt a kérdést a bejegyzés végéig, de nem tehetem, ezért ha el szeretnél gondolkodni róla, most tedd meg!
Simon Sinek előadása nem éppen szerencsés, már a címében is kitűnik (How great leaders inspire action), hogy elsősorban managementről van szó. A vezetéselmélet nem piskóta dolog, jó magam idén fogom 3. alkalommal megkísérelni teljesíteni a Pannon Egyetemen az általános menedzsment kurzust, amit nem kisebb tapasztalattal rendelkező oktató tart, mint az intézmény volt rektora. Pusztán a “miért csinálom”, “hogyan csinálom”, “mit csinálok” ötletekből kiindulva nehéz egy weblaptervezési folyamatot elindítani, valószínűleg több éves és szerteágazó tapasztalat kell hozzá, ami nem biztos, hogy minden esetben rendelkezésünkre áll. Komikusabb és gyakorlatiasabb példa, hogy a pokoli kliensek beszámoló gyűjteményen gyakran ismétlődik az a szituáció, hogy a rendelőnek rendkívüli ötlete van, valósítsuk is ezt meg együtt, de majd csak akkor fizet nekünk, amikor ez az ötlet befut.
Úgy gondolom a különböző ötletek kockázat-, piac-, stb. elemzése nem feltétlenül a weblapkészítő feladata (bár sosem haszontalan, ha ért ehhez is), sokkal életszerűbb, ha a célhoz párosul a WSDM egy másik, konkrétabb lépcsőfoka. Amennyiben egy projekt akkor kerül elénk, amikor már felfedezhetjük benne valamelyik következő WSDM lépés dominanciáját, a weblap tervezési metódus szinte adja magát. Azonban érdemes megfigyelni, hogy az egyes lépések súlya hogyan befolyásolhatja az egész folyamatot, esetenként fel is boríthatja a sorrendet. Ezekre szeretnék néhány példát hozni.
Behatárolt célközönség
A közelmúltban történt, hogy az egyik mobilos telefonszolgáltatóból kivált egy kisebb, kizárólag 18 és 26 év közöttiekre építő cég. Ez egy iskolapéldája annak, hogy egy jól behatárolt célközönségre érdemes külön specializálódni. De hogy webhez közelebbi példát hozzak, nézzünk meg egy apró részletet egy vidéki megyeszékhelyhez kötődő tárhelyszolgáltatótól (linket és cégnevet reklám miatt kerülöm):
Ez a kis kép rögtön a cég kezdőlapján fogad minket. A költség egy fontos szempont, tegező forma használatából fakadó vitát és komoly sértődést is látott már mindenki, valamint a “semmiképp ne minket válassz” szövegből kitűnik, hogy ha nem is szerződésben foglalt a célközönség megválasztása, azért példának tökéletesen megfelel. Ebben az esetben így nézhet ki a WSDM:
| 1. Mi a célom? | 2. Kiket célzok meg? | 3. Milyen funkciókkal, adatokkal? | 4. Hogyan jelenítsem meg? |
|---|---|---|---|
|
|
|
|
A fentiek alapján az eredetihez hasonló: 1+2, 3, 4 sorrend alakul ki, fontos az 1+2 kapcsolat, hiszen ha a célközönség számára nem is egy honlap a legmegfelelőbb médium, akkor pusztán a célunk kevés lesz a sikerhez.
Kötelező vagy fontos tartalom
Egy nagyon aktuális példa a 2010. szeptember 1-től hatályba lépett 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról. Ez a törvény kötelezővé teszi néhány közérdekű információ elektronikus úton való közzé tételét. Magyarul a közfeladatot ellátó szerveknek szeptembertől kötelező honlapot üzemeltetni, és a jogszabálynak megfelelő információkat feltüntetni. Ebben a példában a WSDM a következő módon alakul:
| 1. Mi a célom? | 2. Kiket célzok meg? | 3. Milyen funkciókkal, adatokkal? | 4. Hogyan jelenítsem meg? |
|---|---|---|---|
|
|
|
|
Ennek alapján a tervezési sorrend 1+3, 2, 4.
A tervezési ciklus elején szereplő 1+3 szoros kapcsolatára tökéletes példa az a szintén friss hír, hogy a Microsoft 30 millió Live Spaces felhasználóját fogja WordPress.com fiókra átállítani. Ebben az esetben a Microsoft saját célja mellé nem tudta azt a funkcionalitást biztosítani, amit a céljában megfogalmazott, amit szeretett volna nyújtani. Ezért a felhasználókat átirányítja egy szintén funkció illetve tartalom specifikus szolgáltatáshoz.
Oldal egyedi felépítése
Valószínűleg ez lesz a legvitatottabb példám, néhányan ezt is a 3. pontba sorolnák, de én szkeptikus vagyok, hogy valóban funkcióbeli újításról van-e szó vagy csak a szolgáltatás felépítésében van a forradalom. Nem másról lesz szó, mint Magyarország egyik legsikeresebb startup projektjéről, a prezi.com-ról. (Ugyan ők is kínálnak fizetős fiókot plusz szolgáltatással, de bent hagyom a linket és nevet, hogy tudjuk miről van szó.) A prezi.com felépítésében más, mint az eddigi diákra épülő bemutatók. Az összefüggő tartalmakat, információkat térbeli helyzetük segítségével kapcsolja össze, ezzel látványos, mozgásos, izgalmas bemutatókat gyártva. Őszintén megvallom, láttam már néhány ilyen bemutatót, de maga a tartalom nem maradt meg sokkal jobban, mint a hagyományos bemutatóknál, ezért tartom csak felépítésbeli vagy ha úgy tetszik felszíni változásnak. Lássuk hogyan alakul a WSDM táblázat:
| 1. Mi a célom? | 2. Kiket célzok meg? | 3. Milyen funkciókkal, adatokkal? | 4. Hogyan jelenítsem meg? |
|---|---|---|---|
|
|
|
|
Ennek alapján a tervezési sorrend 1+4, 2, 3.
Értelemszerűen a prezi azért lett valóban sikeres, mert meg tudta valósítani a céljában megfogalmazott egyedi felépítést. Hasonló reményekkel indult a szörcs.hu is, aki a magyar igényeknek jobban megfelelő kereső szolgáltatást nyújt, azonban mihelyt kiderült róla, hogy a Google találatait dolgozza újra, kipukkadt a lufi, és gyakorlatilag eltemette magát szakmai (és felhasználói?) körökben. Ha jobban kommunikálta volna, bátrabban vállalta volna igazi erősségét, hogy nem a funkcióban (saját keresőmotor, keresőbotok) hoz újítást, hanem a felépítésre, a találatok újraosztályozására helyezi a hangsúlyt, talán sikeresebb projekt lehetett volna.
Összegzés
Mindhárom példa végén láttuk, hogy a “mi a célom” első lépéshez szorosan kapcsolni kell egy következő lépést, és ez nem mindig a 2. számú lesz. A tervezési lépések ez a fajta variálása és fontossági súlyozása lehetővé teszi a metódus dinamikusabb, szélesebb és biztosabb alkalmazását. Ha egy weblap beindításakor nem tudunk a célhoz egy következő lépcsőt kapcsolni, akkor valóban érdemes elgondolkodni azon, hogy a cél igazán megfelelő-e egy projekt megkezdéséhez, egy jó ötlet még nem garancia a sikerre. Természetesen így is jöhetnek buktatók, a sikerhez vezető út nehéz. Akkor se essünk kétségbe, ha olyan projektet kapunk, amin már messziről látjuk, hogy sikertelenségre van ítélve. Referenciánkban még jól mutathat, és addig is van miből fizetni a fejlesztéssel megterhelt villanyszámlát 
.
Szülinapi ajándék
Mivel nekem nincs erre kialakított polcom, de cserébe van 150GB tárhelyem, ezért az ajándékomat itt örzöm meg:
“UDI, boldog 24. szülinapot! Jani, Szöllősi Tomi, Kranabeth Attila, Nándika”
A köszöntést és a finom sört ez úton is köszönöm !
24
Első ránézésre nem egy különleges szám a 24. Aztán beugrik a vicc a napok órái és a tálca sör számmisztikájáról, de valami több rejtőzik azért itt meg. Ma van a jelentkezési határidő a pótfelvételi eljárásra, mivel elektronikusan jelentkeztem, csak a kinyomtatott hitelesítő lapot kellett elküldenem 12-éig. De ezt még ma megtettem. (2010-ben elég sokat kell várni egy magyar kisváros postáján, vagy a posta nem halad a korral vagy a többi ember, aki mindenféle ügyes-bajos dolgot ott intéz.) Augusztus 27-én derül ki, hogy felvesznek-e a GDF-re (valószínűleg igen), utána regisztrációs héten derül ki, hogy a nemzetközi tanulmányok szakot befejezhetem-e egy, esetleg két félév alatt. Az angol szakot menteni reménytelen és értelmetlen. GDF mellett valószínűleg lesz időm befejezni az NT-t vagy ha azt nem, akkor munkát kell keresni.
Itt jön be a képbe a bűvös szám, a 24-es. Akármi is lesz szeptembertől, vízválasztó ez a születésnap. Nem csak nekem, másnak is. Kovax nálam egy hónappal korábban töltötte be a kort, korábban is szakadt rá a felnőtt kor. Olivér jóval megelőzte a korát, még nem töltötte be a 24-et, de már saját autóval ment vissza Svájcba dolgozni. Ezen a héten jönnek haza a többiek Németországból, majd egy-két sörözés során biztos kiderül, hogy ők elérték-e már azt a pontot. Azt a bizonyos pontot, amikor már nincs visszaút, és legalább egy Jack Bauer kell a problémák megoldásához. Ha már 24.
Beküldve a(z) Nincs kategorizálva kategóriába | Nincs hozzászólás
Udvari Gábor 'Udi' vagyok, angol-nemzetközi tanulmányok szakos hallgató, informatika, elsősorban webprogramozás után érdeklődő nyílt forráskód rajongó. E-mailen keresztül érhet el engem a gabor(pont)udvari(kukac)udionline(pont)hu címen.
Ha másként nincs feltüntetve, az oldalon található összes tartalom a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország licenc alatt terjeszthető. Ez érvényes a saját készítésű megjelenésre is. Az oldalt a Wordpress mozgatja, ami a General Public Licence 2 feltételei szerint használható.