Kewlap01 zárás

Kicsit több, mint 1 héttel kitolva, de sikerült befejeznem az utolsó házifeladatomat is a kewlap01 kurzusra, így nem maradt más hátra, mint megírni a záróbejegyzésem. Először hadd köszönjem meg kulcsinak és pp-nek a kurzusba fektetett munkát és minden kedves tanfolyam résztvevőnek az aktív közreműködést! Úgy gondolom nem volt könnyű a kurzus se szervezői, se résztvevői részről. Kulcsi az utolsó adásban már említette, hogy lesz változás és miben kell változtatni, leírnám számomra mi tetszett kevésbé a kurzuson.

A hosszú farok mégsem olyan hosszú. Sokak számára nagyon szimpatikus volt az a nyitómondat, hogy “ha ezt a weboldalt el tudod olvasni és képes vagy regisztrálni a kurzusra akkor biztos lehetsz benne, hogy magadévá tudod majd tenni az elhangzottakat.” Még az első adás megkezdése előtt érkeztek nagyon lelkes bejegyzések, néhányukról sajnos azóta nem hallottunk. Nagyon sok volt az először blogoló résztvevő is, szerencsére a legtöbben sikerrel vették ezt az akadályt, és nagyon sok tartalmas bejegyzés valamint hozzászólás született. Ugyan a tanfolyam témája nagyon általános és a konnektivista módszer nagyon tág határokat hagy, ha pontosabb feltételeket és információkat kapnának az érdeklődők kisebb lehetne-e lemorzsolódás?

Mit hoz a holnap? Nagyon szép és részletes tematikát kaptunk, de szerintem nehézséget okozott az, hogy nem tudtuk előre pontosan miről is lesz szó, milyen feladatot kapunk a hétre. Volt aki nagyon előreszaladt, és már az első héten publikálta honlapját, a beszélgetés át is fordult gyakorlativá, holott még rengeteg elméleti feladatot tartogatott a kurzus. Másik szélsőségként magamat tudnám felhozni, én ráérősen csak a második héten vetettem fel a mintahonlapom ötletét, majd egymás után jöttek a feladatok, amiket csak így, a kurzust egy héttel megtoldva tudtam befejezni. Ha a konnektivizmus miatt nem is lehet előre tudni a pontos menetet, ki lehetne-e bővíteni az adások közti időt? Bár blaselinux tökéletesen be tudta osztani az idejét, lehet hogy tényleg csak én voltam lomha.

A Drupal árnyékában. Féltem, hogy az általános, elméleti kurzuson mennyire sikerül a Drupal hátszelet kiküszöbölni. Úgy gondolom, hogy a kezdeti nehézségek után végül sikerült. Már az első héten volt egy olyan jelentkező, aki a Drupal telepítéshez kért segítséget. Az első adásra nagyon sok drupal.hu tag érkezett szurkolni oktatóinknak, és ők tényként jelentettek ki olyan dolgokat, mint pl.: “mindenképpen saját domain”, “egyértelműen VPS!”, amit aztán nem tudtunk később megvitatni velük, mert csak a ustream chatre jöttek, a tanfolyamon nem mind vettek részt. Az első előadás végén kulcsi még fel is olvasta, hogy “remélem még idén megjelenik a Drupal 7″, aminél már csóváltam a fejem, szinte láttam magam előtt, hogy a tanfolyam az (akkor még) alpha kiadású Drupal 7 hibavadászatába fordul át. De szerencsére nem így lett. Külön örültem, hogy Évi privátban keresett meg egy Drupal smink gonddal, amit aztán néhány levélváltás után sikerült megoldanunk. (Azóta sem volt időm beküldeni a patchet az Absythe smink szerkesztőjének.) A tanfolyam végi Hojtsy Gábor interjú egészen más kategória, rengeteg motivációt meríthettünk belőle, és a tanfolyam többi részvevője már készülhet a következő kurzusra. Még egyszer köszönet Gábornak és oktatóinknak az interjúért!

Örülök, hogy részt vehettem! A nehézségek ellenére elégedett vagyok, jó döntés volt részt venni a kurzuson. Nagyon sok ötletet és tippet kaptam, és amit nem lehet mérni, de annál fontosabb: motivációt és remélem egy csipetnyi kapcsolati tőkét is ;) . A kurzus során elindítottam egy nagyszabású portál tervezési folyamatát, amibe valószínűleg nem vágtam volna bele, ha nincs a kurzus. Így utána pedig nem is tudom melyik honlapomat tervezzem újra, mindegyiken lenne mit fejleszteni. Ahogy írtam a nyitó bejegyzésben a többi kurzuson nem fogok részt venni, Drupal ismereteim mélyítésében elég lesz nekem az, amennyit a Magyar Wesnoth Közösség és más jövőbeli portálok testreszabása és karbantartása során magamra szedek. Most el is köszönnék a többi résztvevőtől és oktatóimtól is! Még egyszer köszönöm mindenkinek a befektetett munkát, remélem én is tudtam adni annyit, amennyit kaptam. Természetesen ez nem végső búcsú, csak a kewlap01-nek lesz vége, más formában továbbra is szeretném ápolni a kapcsolatot azokkal, akiket megismertem ;) !

NyFJP – mockup

Jöjjön akkor a portál mockupja, ami az utolsó házifeladat, amit a kewlap01 keretében fogok elkészíteni. Ehhez megfelelő eszközök leírását az előző kurzus, a tuksi01 résztvevőinél találunk, Zubi belinkelte nekünk balintd ezzel kapcsolatos bejegyzését. A gomockingbird bár nem rossz, de mégsem szimpatikus megoldás nekem, zárt is, valamint a JavaScript + Canvas megoldás egyelőre lassú. Ezt az oldalt sajt is felfedezte egy másik forrásból. Sajtnak egy korábbi tippét fogadta meg Illés Zoltán, aki szintén a tuksi01 során a Pencil alkalmazást mutatta be. Én is ezzel az eszközzel birkóztam meg.

A Pencil eredetileg Firefox kiegészítőnek indult, a XULRunner projektnek köszönhetően önállóan is lehet futtatni. Telepítéskor ezt a függőséget vegyük figyelembe, és ne keverjük össze egy másik, szintén szabad Pencil alkalmazással, ami nem mockup, hanem rajzoló és animáló alkalmazás. A XUL sebességben nem világbajnok, de kevés elemmel egész tűrhető, ezért óvakodjunk a sok elemtől. Ami egyébként nem lesz nehéz, mert alapból kicsit szegényes a felhasználható elemek száma. Ez viszont korántsem baj, hiszen a kisebb elemekből összeállított nagy csoportokat könnyedén belehelyezhetjük a saját kollekciónkba. Saját formák létrehozására is van lehetőség, ugyan kicsit szűkszavú az erről szóló leírás. Kicsi, kellemetlen hibákat lépten-nyomon találhatunk, a fejlesztői oldalon a régi, kijavítatlan hibák hosszú listája sem kelt valami biztató benyomást. De nyílt forráskódú alkalmazásról van szó, a XUL pedig alapjában véve webfejlesztő-barát környezet, ezért a kollégákat csak bátorítani tudom, ha van idejük, segítsenek ;) !

Kezdeném külön csak a fejléccel, mert ez egy fontos része lehet a portálnak:

fejléc kilépve

Elsőre talán furcsának tűnhet, a 200px-es magasság kicsit nagy ahhoz képest, hogy a fejléc közepe teljesen üres, de mindjárt értelmet nyer a nagy méret. A belépés mezők alatti gombok az OpenID, Google és Facebook fiók belépéseket takarják, szerintem több regisztrált tagot eredményez az, ha már egy meglévő fiókkal tudunk belépni. Akkor lépjünk is be:

fejléc belépve

A belépősáv helyén máris rengeteg tartalom jelenik meg, amik magyarázatra is szorulnak. Fent helyezkedne el a felhasználó képe (avatar). Ez alatt rögtön a medál és a kedvenc játékok gyűjteménye. A medálok ötlete egyrészt a játékok achievement (teljesítmény, siker) rendszeréből merítkezik, ha a játékos a játékban elér valamilyen alapvető vagy szorgalmi célkitűzést, akkor kap egy ilyen kis ikont bizonyítva, hogy ezt ő elérte. Az OpenGameArt.org sikeresen alkalmazta ezt, és létrehozta a medálokat, pl. 5 kedvelt tartalom esetén egy bronz szívecskét kap az ember, 20 kedvelt tartalomnál ezüst, majd arany medált, és így tovább. Ezzel úgy gondolom, hogy a portál működésébe is lehet egy kis játékosságot vinni, valamint a felhasználók is motiváltabbak lesznek. A kedvenc játékokhoz nem kell sokat fűznöm, a kicsi képek a már kedvencként megjelölt játékok oldalára vinnének minket. Medáloknál lehet sejteni, hogy maximum mennyi kis képnek kell kiférnie, de a kedvenc játékoknál nincs meghatározva felső plafon, kellene nekik a hely, ezért ilyen magas a fejléc. Az is lehet, hogy a portál nevének és a logónak is kisebbnek kell lennie, hogy elférjen alattuk az ikonáradat. Haladjunk tovább a tartalommal:

főlap

A tartalomat a legtöbb oldalon két részre osztottam. A bal oldalon helyezkedne el egy szélesebb sávban a fő tartalom. A jobb oldali keskenyebb sáv a kiegészítő tartalmakat, funkciókat tárolná. A főoldalon vagy a hírek menüpontnál a jobb oldalon el lehet helyezni a külső blogokra, esetleg mikroblogokra mutató linkeket, itt lehetne kiemelni a legkedveltebb játékokat és a legaktívabb felhasználókat, hogy a látogatót egyből a legjobb tartalmakra tudjuk irányítani. A hírek dobozaiban lévő tartalom magáért beszél. A képek nem a hírekhez készült képek lennének, hanem a játékok képei. Bejelentkezve már nem ez a hírek oldal lenne a kezdőlap, hanem a saját oldal néven szereplő lap:

saját oldalam

A saját oldalon szereplő hírek már csak a kedvenc játékok hírei alapján állnának össze. Jobb oldalon pedig elhelyeznénk (szintén csak a kedvencekre vonatkozó) friss fórumhozzászólásokat, Wiki cikkeket. Itt kapna helyet egy ajánlott játékok listája is, hogy milyen játékok érdekelhetik esetleg még a látogatót. Térjünk is át a játékok listájára:

játékok listája

A játékok listája előzetes felmérés alapján 60 játékot tartalmaz, a listában való keresést megkönnyítő szűrési feltételek mind rákerülhetnének a jobb oldali sávra. Nem ez lesz a pipák végleges elrendezése, sokat kell még dolgozni a megfelelő kategorizáláson. A játékok kártyáján látható elemek egyértelműek, a lorem ipsum mintaszöveg helyére egy rövidebb ismertető kerül, a csillagokkal pedig osztályozni lehet majd a játékot. Lépjünk tovább az egyes játékok oldalára:

játék oldala

A játék oldalából kiindulva kellene elérni mindazt a tartalmat, ami a játékhoz kapcsolódik. Talán ezt kevésbé sikerült kihangsúlyozni, ez még átdolgozásra szorul. Ezen a mockupon megjelenik egy galéria is, azonban ezt még át kell gondolni, hogy a játékokhoz tartozó képek tárolása, rendszerezése mennyi erőforrást emésztene fel. A fórum és Wiki oldalakon már kevésbé van szükség a jobb oldali plusz funkciókra, inkább a nagyobb helyre lesz szükség, ezért ott már eltűnne a jobb oldali sáv:

fórum

A fórum oldalán már nagyon hiányzik a navigációt megkönnyítő breadcrumb, amit teljesen kifelejtettem a mockupból, ezt be kell majd pótolni. Ragaszkodnék a hozzászólások szintezéséhez, az oldal összetettsége miatt elképzelhető, hogy kevés, de hosszú fórumtémák fognak születni, így pedig sokkal könnyebb lesz eligazodni. A fórum és Wiki oldalak nem csak a játék oldaláról lennének elérhetőek, hanem a fenti közösség menüpontból is. Ez a közösség menüpont gyors elérést biztosítana a moderátoroknak, a jobb sávban a legfrissebb hozzászólások és bejegyzések jelennének meg. Közösségi funkcióból csak a külső mikroblog és IRC felületeket lehetne integrálni, belső blogolási lehetőséget szerintem nem szükséges indítani. A lábléccel eddig nem foglalkoztam, de nem is érdemes, sok szerepet nem szánnék neki.

Nagyjából így épülne fel az oldal. A mockupon is van mit dolgozni, még hiányoznak olyan kevésbé fontos, de mindenképpen átgondolandó oldalak, mint a közösség oldal és a magunkról oldal. Ha készen lesz a mockup, akkor a következő lépés talán a branding, azaz a márka meghatározása lesz. Ezután már nézhetünk konkrét technikai megvalósítást és designt is. Ezekről a lépésekről már nem a kewlap01 keretein belül fogok beszámolni, de folytatom az nyfjp címke használatát, ezért ha érdekel titeket a portál sorsa, akkor a hírolvasótokba helyezzétek bele a címke RSS feedjét!

NyFJP – gondolattérképek

A megfelelő alkalmazás kiválasztása után viszonylag gyorsan elkészültek a gondolattérképek. Több is, mivel ebben a fázisban boncolgatom azt a kérdést, hogy mennyire széles célközönséget érdemes kiválasztani. (A kis képekre kattintva megnézhetjük a teljes ábrát.)

Csak a nyílt játékok

csak nyílt játékok

Igyekeztem az ábrát átláthatóvá és érthetővé tenni, de ezt az egyet végigvezetném, mert erre fog épülni a többi variáció is. Kezdetnek két külön csoportra gondoltam, az első csoport az érdeklődők csoportja, a portál indulásakor mindenki ebbe fog esni, az első benyomás ezen az ágon dől el, ezért nagyon fontos! Egyértelművé kell tenni, hogy mi is ez a portál, kiket célzunk meg, esetleg kiket nem, ezzel gyorsan tudjuk szelektálni a látogatókat, és a célcsoportra tudjuk fókuszálni az erőforrásokat. Mennyi információt lehet belepréselni a fejlécbe? Mindenesetre kell egy külön menüpont ezeknek a megfogalmazására.

A legvalószínűbb, hogy innen a látogató a gondolatábrán jobbra fog elindulni, és megnézi a játékkínálatot. A játékok listájának csábítónak és felhasználóbarátnak kell lennie egyszerre. A kb. 60 játék listája nem bővül dinamikusan, ezért a gyorsan változó kínálatra, újdonságokra nem szabad építeni, minél gyorsabban el kell érni, hogy a játékos egy bizonyos játék oldalára lépjen, ott fog rá várni az igazi tartalom. Bőségesen meg kell címkézni a játékokat, az akció kategória nem lesz elég, a játékmenet (pl. FPS) már közelít, de érdemes plusz címkéket bevezetni, mint pl. egyjátékos, többjátékos, 2D, 3D, telepítő mérete. A célközönségnek szüksége lehet olyan extra címkére is, mint pl. a licenc.

Ha sikerült kiválasztani egy játékot, akkor mutatkozzon meg az oldal igazi erőssége. Az egyes játékok oldalán sűrűsödjön össze mindaz a tartalom, amit egy játékról össze tudunk gyűjteni, és innen induljon ki a közösségi élet. Egy létező játéknál már lehet számítani viszonylag rendszeres hírekre, kell egy fórum, hogy az egyes játékosok tudjanak beszélni egymással és egy közösségi wiki, hogy a nagyobb lélegzetű cikkeket, mélyebb tartalmakat létre lehessen hozni. A regisztrált látogató tudja bejelölni ezt a játékot kedvencként, ezután pedig a főlapról sokkal gyorsabban tudja ezeket az oldalakat elérni, ekkor a rajongó útvonalát járná be.

Mi történik akkor, ha egy rajongó szeretné segíteni a kedvenc játékának oldalát? Ez az információ legyen elérhető a portálról szóló információk között, az ábrán ezt még az érdeklődő éri el, de az egyszerűség kedvéért valahogy jelezni kell ezt a játékok oldalain (milyen feladat szabad még). Értelemszerűen egy rajongó rendelkezik akkora tudással, hogy tudjon tartalmat beszúrni az oldalra, azonban a tapasztalat azt mondatja velem, minél több feladatot vállal az ember, annál kevesebb ideje marad játékra, ezért nem kötöttem össze a rajongót a szerkesztővel. A megfelelő rangú szerkesztők játékfelelőssé válnának, ők vennék át a portál rendszergazdáitól a játék oldalának feladatait, úgy gondolom az önállóság ekkora mértéke elég vonzó lehet a játékosoknak.

A tartalmak beküldése mellett a portálnak segíteni a máshogy is lehet. Az adomány egyszerű netes utalást takar (PayPal, Flattr, egyéb), míg a szívesség mindazt a szolgáltatást, amit a nyílt forráskódú közösség nyújthat. Ilyen szívességből ajánlottak már fel tárhelyet, segítséget Drupal portál készítésében, és most a kewlap01 kurzus során blaselinux a reklámozásban ajánlotta fel a segítségét. A célközönségnek ezt a fajta egyedi tulajdonságát mindenképpen érdemes kihasználni, előnyünkre válhat.

Emulátorok, zárt játékok

emulátorok

A nyílt forráskódú közösségben teljesen megszokott dolog, hogy vagy a zárt rendszerektől szeretnénk szabadulni vagy éppenséggel a békés együttélésre keresünk megoldást. A játékportálra is érkezhetnek ilyen látogatók, ők a zárt játékukat szeretnék majd futtatni nyílt rendszereken. Ekkor a zárt játékokkal vagy az emulátorokkal egészül ki a portál. Tudunk-e a zárt játék helyett nyílt alternatívát kínálni? Amennyiben tudunk, abban az esetben az előző rész tökéletesen működik. Ez az alternatíva felajánlás izgalmas webfejlesztői kihívás is lehet, eddig még nem láttam hasonló megoldást, ez a portál erőssége lehet! Amennyiben viszont nincs nyílt alternatíva, akkor más megoldást kell találni. Ebben az esetben viszont mennyi helyet biztosítsunk a saját oldalunkon? Semmiképp nem hoznék létre a zárt játékoknak olyan lehetőségekkel bíró oldalt, mint ami a nyílt játékoknál láttunk, hiszen akkor eggyel kevesebb csábító tulajdonság szólna a váltás mellett. Viszont egy emulátor szerinti alfórum még tűrhető. Ebben az esetben akár linkelhetünk is külső partnerre.

Nyílt konzolok

konzolok

Konzolok esetében hasonló a helyzet, mint amit a zárt játékok esetében láttunk. Megvan a lehetőség, hogy elcsábítsuk a felhasználót a nyílt forráskódú játékok felé, ebben az esetben a játékok listáját bővíteni kell konzolos információkkal is, esetleg magával a konzolos játékokkal. A specifikusan konzolok esetében felmerülő kérdéseket – érdemes-e venni, hol érdemes venni – nem biztos hogy a portálon belül meg tudjuk válaszolni. Ehhez kell legalább néhány konzoltulaj, aki hajlandó magát a témába ásni. Ha ezen az oldalon nincs ilyen, akkor viszont marad a külső partner, ami még mindig egy jó megoldás lehet.

Játékfejlesztés

fejlesztés

A fejlesztés témakörét abból származtattam, hogy nyílt forráskódú játékoknál elérhető a forráskód, ezért bárki besegíthet a fejlesztésbe. Ekkor lép be az ábrába a fejlesztő. A fejlesztő leginkább a szerkesztőre hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a fejlesztőnek még specifikusabb tudása van, fejlesztési hírekkel tud szolgálni, a fórumban más témákat tud megválaszolni, a wikiben fejlesztési cikkeket kezdhet el, stb. Általános fejlesztési tudással is rendelkezik, amit külön lehet választani a játékoktól, pl. hogyan programozzunk C++ nyelven, vagy hogyan használjuk a Blendert. Ezeknek az általános kérdéseknek tudunk helyet biztosítani a portálon? Ha nem, akkor megint csak egy külső partnerhez irányítjuk a látogatót.

Összegzés

A gondolattérképek variálásával az volt a célunk, hogy kiderüljön hányféle különböző felhasználót tud kielégíteni az oldal. Arra jutottam, hogy a célközönség bővítésével több potenciális felhasználót tudunk az eredeti célunk felé, a nyílt forráskódú játékot felé terelni. Azokat az információkat, amik az eredeti iránytól nagyon eltérnek, talán tudjuk egy alapfokú szinten támogatni, ha ez nem elég, akkor biztonsági hálóként még mindig ott van a külső partner lehetősége. Tehát a bővítés elvi lehetősége megoldottnak látszik, a konzolok támogatásánál még mindig gond az, hogy rendelkezni kell a hardverekkel és az ehhez kapcsolódó tapasztalattal, ezért ebbe az irányba óvatosan kell elindulni.

A következő részben elkészítem a portál tervét, jön a mockup és a wireframe. Ez előreláthatólag csütörtök estére várható.

Szabad gondolattérkép alkalmazások

A második hét csütörtökén tartott előadáson került elő a gondolattérkép készítése. Mikor először néztem az adást lemaradtam kulcsi nyitómondatáról, hogy gondolattérképet fogunk készíteni, ezért először rossz helyen kerestem egy hasonló alkalmazást. A nyilakból és buborékokból arra gondoltam, hogy valamilyen UML szerkesztő alkalmazásra lesz itt szükség, de ezek általában valamilyen programozási nyelvhez vannak idomítva, megpróbáltam, egyáltalán nem ezekre lesz szükségünk. Aztán sajt blogján olvastam magát az agytérkép (mind map) kifejezést, és ekkor került helyre a dolog. Sajt is említi, hogy számos jó ingyenes alkalmazás van erre, én a szabad licencű alkalmazásokra térnék ki.

Formailag kötött eszközök

A gondolattérkép igazi formájában inkább hasonlít egy szerteágazó lombkoronára, mint arra a nyilas ábrára, amit az adásban láttunk. Éppen ezért az alkalmazások egyik fajtájában csupán a fa szerkezetét határozhatjuk meg, azt hogy egy-egy elem alárendelt vagy mellérendelt lesz-e. Nem tudjuk őket keresztezni. Én nem ezt a fajta alkalmazást kerestem, de mutatok ebből is kettőt:

FreeMind: sajt ajánlásával, GPL licencű, Javaban írt alkalmazás, tehát minden olyan platformon elfut, amire létezik Java futtatói környezet (JRE). Kicsit nehéznek találtam a menüszerkezetét, elég mélyen kell a menüfákba belenyúlni, ha valamit keresünk, és ez nem mindig jött össze nekem. Kisebb hibákba is ütköztem, pl. nem mindig látszottak a címkéket formázó gombok.

FreePlane: az előbbi pillangós alkalmazás méhecskés forkja (továbbfejlesztése). Szintén GPL és Java, tökéletesen kompatibilis az előddel készített fájlokkal, és számomra valamivel szimpatikusabb. Kényelmesebbnek tűnik a menüszerkezete, és stabilabb.

Formailag kötetlen eszközök

Az adásban is egy ilyen eszközt láttunk, kulcsi szabadon húzogatta a szövegdobozokat és a nyilakat. Nézzük hát most ezeket.

Compendium: GPLv3 alatt kiadott, Javaban írt (ma Java napot tartok) alkalmazás. A letöltéshez elkérik az e-mail címünket, ugyanis arra kapjuk csak meg a letöltési linket, ez egy elég furcsa és bizalmatlan hozzáállás. A telepítőből nincs platform független, ami még egy fekete pont, ugyanis a letöltési link csak egyszer használatos, tehát ha én szeretném a programot mondjuk két operációs rendszeren is használni, akkor kétszer kell e-mailt kérnem. Ezután a programban is folytatódik a bonyolítás, új projekt létrehozásakor felhasználói nevet és jelszót kell megadnunk (szerencsére ezt automatikussá lehet tenni). Ez nem is lett volna akkora baj, ha a jelszóval titkosított projektet utána meg is tudom nyitni, de ez nekem nem sikerült :( . Nem tudom pontosan, hogy a 64bites Linuxom a gond (elvileg 32bitesen volt tesztelve) vagy az OpenJDK-val érkező környezet a ludas, de nem tudtam működésre bírni a programot. Ti megpróbálhatjátok, de ne essetek neki azonnal a nehéz beszerzési procedúrának, mert a végére hagytam a legjobbat!

VUE: az ECL licenc alatt kiadva, Javaban írt szoftver. A beszerzéséhez szintén szükség van egy regisztrációra, de szerencsére ez állandó, többször is beléphetünk vele, és találunk rendszer független telepítőt is. A regisztrációnál furcsa dolog, hogy megkövetelik az organization, azaz szervezet mezőt, ide magánszemélyként egyszerűen írjunk valamit hasra ütve, vagy azt hogy nincs (none). A platform független verziót kicsomagolva kapunk egy 30 megás jar fájlt, ami már futtatható is a JRE környezettel. A program pedig nagyon hasonlít arra, amit kulcsi is mutatott az előadásban, nagyon egyszerű és nagyszerű a használata. Egyetlen szépséghibája a programnak, hogy rettentően lassú a Java miatt, ezért legyünk türelmesek vele! De én mindenképpen erre adom a voksom.

Ha a fentieken kívül tudtok más szabad vagy ingyenes alternatívát, kérlek osszátok meg blogbejegyzésben vagy hozzászólásban!

Nyílt forráskódú játékok portálja – adatgyűjtés

Az ötletről szóló bejegyzésben rengeteg kérdés felmerült, több is mint amennyit meg tudnék válaszolni egy adatgyűjtés nélkül. Ezért mielőtt tovább haladnék a tervezés többi lépésével, szükségem lesz egy kutató munkára, hogy pontosan lássam merre is érdemes indulni. Magával a kutatással még nem végeztem, több időre lesz szükségem, de az eddig összegyűjtött adatok közlése után már tovább tudok lépni a tervezésre, így a házifeladattal sem maradok le nagyon.

A játékok

A portál sarokkövének számító játékokat egy előzetes szűrésnek vetettem alá. A feltételrendszer alapos megfogalmazása azért fontos, mert meghatározhatja a portál egész arculatát, és ha van egy objektív listánk, akkor ettől később sem térünk nagyon el, a célok világosak maradnak. A játékok, amiket a portálon szeretnék bemutatni:

  • A játék nyílt forráskódú legyen! Legalább a játékot működtető motor legyen az, ebben az esetben a tartalom ingyenesen hozzáférhető legyen. Kereskedelmi játékokat/tartalmakat egyelőre nem reklámozunk.
  • A játék legyen multiplatform! A főbb operációs rendszerek közül legalább kettőn fusson.
  • A játék tartalmas legyen! A telepítő legalább a 10MB méretet haladja meg, vagy a játékidő legyen több, mint 6 óra.
  • A játék legyen képes önállóan futni! Elfogadható, ha elterjedt futtatási környezet kell a játékhoz (pl. Python, Java), illetve ha egy másik szabad játék modifikációja. Zárt környezet elfogadhatatlan (Flash, Silverlight), illetve kereskedelmi játék modja sem kerül bemutatásra a portálon.
  • A játék legjobb változata kerüljön bemutatásra! Ha egy játékot minőségi okok miatt forkoltak (más projekt keretében fejlesztették tovább), és az új változat hasonló játékmenettel és céllal, de jobb minőséggel rendelkezik csak a jobb játékot mutatjuk be.
  • A játék ne sértsen durván és közvetlenül jogvédett tartalmat! Ismert játékok klónjai elfogadhatóak, de semmilyen közvetlen kapcsolat nem lehet köztük: cím, játékkarakterek, egyéb művészi tartalom.

A fenti szabályoknak megfelelően eddig 65 játékot sikerült összegyűjteni. Elképzelhető, hogy ez a lista még bővülni, illetve csökkenni fog, de biztató mennyiség. Ennek a 65 játéknak az alábbi adatait kell még összegyűjteni (név és honlap már adott):

  • A játék műfaja, stílusa. Erre a tervezési folyamatnál külön ki kell térni, akciójátékokon kívül helyezzük-e el az FPS műfajt vagy a kalandjátékoktól válasszuk le az MMORPG-t?
  • Játékosok becsült száma. Ezt meg lehet becsülni vagy a letöltések számából vagy a fórumon (ha van) regisztrált tagok számából. Ez azért fontos, hogy tudjuk mekkora érdeklődésre számítsunk egy-egy játéknál.
  • Átlagos kiadási ciklus. Milyen gyakran jelenik meg új verzió a játékból? Ez főleg a hírek összeállításánál lehet fontos.
  • Licenc. Csak a motor (engine) vagy a tartalom is szabad? Tervezési folyamatnál erre is kell figyelni, a célközönség számára fontos információ.

Játékhoz kapcsolódó egyéb tartalmak

Az emulátorok kérdéskörrel óvatosan kell bánni, főként kereskedelmi játékok futtatását teszik lehetővé más platformokon. Legtöbbjük ugyan nyílt forráskódú fejlesztési modellel dolgozik, azonban a céljuk valamelyest ellenkezik a korábban megfogalmazott elvekkel. Azonban előfordulhat, hogy a célközönség vagy a népszerűsítés miatt ezeket is bele kell vinnünk a portál kínálatába. A tervezésnél mindenképpen ki kell erre térnünk, van-e valamilyen arany középút, ami járható számunkra?

Nyílt forráskódú kézikonzolok bemutatása során két problémába ütközünk. Egyrészt a bemutatáshoz elengedhetetlen maga a konzol, ami egy külön befektetés. Másrészt pontosan milyen hardware kerülhet bele ebbe a kategóriába? Egyértelműen belekerülhet a Pandora, azonban hozzáférhetőségét (limitált gyártási mennyiség) és árát (330€) tekintve nem egy széles rétegnek szólnának az ezzel kapcsolatos információk. Ide számíthatjuk-e az elsősorban keleti piacra szánt olcsóbb konzolokat, mint a Dingoo, Canoo, Wiz, GP2X, GP32X? Ide tartoznak-e az Android, Maemo, egyéb Linux alapú okostelefonok? Ezek a konzolok tudják-e a fenti szabályoknak megfelelő játékokat futtatni vagy főként emulátorok használatával a korábbi dilemmába ütközünk-e?

Már létező portálok, avagy a konkurencia

A projekt első lépése egy magyar nyelvű portál létrehozása lenne. Ilyen témájú működő magyar oldalról nem tudok, de korábbi kísérletek óvatosságra intenek. HUP-on kovi írta nekem, hogy ő már üzemeltetett egy ilyen oldalt, sajnos ezt az oldalt nem ismertem. Ismerem viszont a Linux Ludens hagyományokat, a LinuxPortál nevű online TV adásban volt pár ilyen rész, azonban főleg Linuxon Wine segítségével futtatható Windowsra készült kereskedelmi játékok bemutatása volt a cél. Rákosi Gergely a YouTube csatornáján továbbra is folytatja az ilyen videók készítését. Úgy gondolom, hogy a létrehozandó portál ezektől eltérő tartalmat tud szolgálni, sőt, akár egymás mellett is működhet a kettő, amennyiben teljesen száműzzük a Wine és egyéb emulátorokat.

Mindenképpen meg kell említeni a dingoo.hu weboldalt, ami az egyik nyílt forráskódú kézikonzolt mutatja be. Érdemes megfigyelni, hogy a Dingoo lesz az a konzol, amit a magyar pénztárcák még elbírnak. Első ránézésre az oldalon egy kisebb közösség alakult ki, főként híreket és cikkeket kínál. Ha az induló portálunkon úgy döntünk, hogy bevesszük ezeket a konzolokat, akkor tudunk-e más, jobb szolgáltatást kínálni, illetve megérné-e az oldal üzemeltetőjének egy saját oldal helyett minket választani?

Nemzetközi oldalakban már jóval nagyobb kínálatunk van, egyrészt azért kell őket megvizsgálni, mert a magyar közönség akár itt is tájékozódhat, másrészt azért, mert ha portálunk sikerrel tud elhelyezkedni a magyar neten, akkor érdemes lenne nemzetközi szinten is megmérettetni magunkat.

A hazai helyzethez hasonlóan elsősorban Linuxon való játékkal kapcsolatos oldalakból van nagy választék. Ebben az évben rájár a rúd ezekre a portálokra, először a Linux Gamers oldal ütközött technikai akadályokba, most pedig a Happy Penguin oldal szorult nehéz helyzetbe, reméljük az utóbbinak nem kellenek hónapok mire visszatér, és főként nem veszti el adatait. A Linux Games töretlenül működik tovább, bár talán ez az oldal nyújtja a legkevesebbet. Ezekkel az oldalakkal csak részben versenyeznénk, mi nem fednénk le a kereskedelmi játékok piacát, valamint talán többet tudunk nyújtani a kommentelhető híreknél.

Kézikonzolok tekintetében nagy ellenfél lenne az Open Handhelds portál, ami ugyan csak letölthető fájlokat kínál, azonban ezt a feladatát nagyon jól ellátja. Ebben a tekintetben valószínűleg nem kelnénk versenyre velük, azonban kiegészíthetnénk néhány alapos segédlettel, tanáccsal, akár partneri szinten.

Végül jöjjön az a téma, amit talán hiányoltatok az ötletelés után. A fejlesztéssel kapcsolatos információkat szándékosan nem említettem most, ugyanis a FreeGamer, FreeGameDev, LibreGameWiki, OpenGameArts oldalak egyfajta partneri szövetségbe léptek, és így együttesen nehéz rajtuk fogást találni. A fejlesztői oldalt egyelőre nem is erőltetném, talán a magyar portál esetében lehet rá egy kicsiny igény. Egy játékportál is csak abban az esetben tudna labdába rúgni, ha azok a funkciók (hírek, fórum, wiki), amik a fenti oldalakon elosztva jelennek meg, kényelmesen integrálva lennének.

Összegzés

Az adatgyűjtés során beláttuk, hogy elsősorban a nyílt forráskódú játékokra kell koncentrálni, az emulátorok és kézikonzolok esetében már versenytársakra akadunk. Egy ilyen közösség, mint a szabad szoftverek és nyílt forráskódú felhasználók pedig gyakran érzelmi szinten reagálnak a másolatokra és forkokra, így lenne ez egy új portál megjelenése esetén is. Tehát csak akkor van értelme a projektnek, ha:

  • sikerül minél több funkciót a lehető legkényelmesebben és legkezelhetőbben integrálni
  • egy olyan arculatot valósítunk meg, ami elég barátságos ahhoz, hogy újoncként átcsalogasson látogatókat, és elég profi ahhoz, hogy a kereskedelmi portálok szintjét megközelítse, menő legyen nálunk lenni
  • a szerkesztői tartalmakon kívül sikeresen beindítsuk a közösségi tartalomkészítést is, a közösség megtartó erő legyen

Ez a három feladat majd csak egy későbbi részben kerül megválaszolásra. A következő részben a gondolattérképpel még csak azt boncolgatom, hogy a játékokon kívül bele lehet-e vinni a szerkezetbe a konzolokat, illetve az emulátorokat, esetleg mi az a pont, aminél mélyebb fejlesztéssel kapcsolatos dolgokat nem bír el az oldal.

Szolgáltatók, szolgálatok

A harmadik kewlap01 adásban kulcsi bemutatott egy érdekes mátrixot, majd válság kezelési technikákról esett szó, és végül szóba kerültek a különböző szolgáltatói megoldások. Az a bizonyos 3×3-as táblázat megérne egy bejegyzést, és a WSDM variációk után talán “illene” is megejteni, de most egy lazább, mesélősebb témával hozakodnék elő. Ahogy a címből látszik, a különböző szolgáltatásokról írnék, egészen pontosan a saját tapasztalataim alapján mutatnám be, hogy melyik szolgáltatást mikor és milyen helyzetben választottam. Ehhez pedig állatorvosi lóként a saját oldalamat használnám, ami lassan 5 év különböző bejegyzéseit archiválja, így a korábbi írásokra utalva úgy lehet végigkövetni a fejlődéstörténetet, mintha csak egy fa évgyűrűjét vizsgálnánk. (A korábbi bejegyzésekben konkrétan meg vannak nevezve az egyes szolgáltatók, a reklám elkerülése miatt most nem linkelem a bejegyzéseket, csak utalnék rájuk, és az olvasóra bízom a megkeresést.)

2002-ben született életem első honlapja, ami egy teljesen flashben megírt oldal volt, ezt még egy barátommal közösen jegyeztük. A középiskola második osztályában lettem kész vele, és az iskola rendszerére lett feltöltve. Az iskola domain nevén keresztül értük el, csak hozzá kellett toldani egy /~felhasználónév részt és kész. Ez a kis hullámos jel egyszer egészen komoly fejtörést okozott, cserediákságom alkalmával egy német billentyűzeten nem találtam meg ezt a jelet, így nem sikerült eldicsekednem vele. Ez egy teljesen statikus oldal volt, különösebb szolgáltatást nem nyújtott a fiók, a rendszergazdának CD-n (vagy még floppyn?) odaadtuk, ő pedig elhelyezte a megfelelő helyen. Példának is csak azért hoztam fel, hogy az iskolákban egy ilyen megoldással kezdhetnék a diákok az ismerkedést a honlapszerkesztéssel.

2005-ben már egyedül indítottam egy honlapot, ekkor született az Udi Online. Még ez is egy teljesen flashben megírt oldal, ezt pedig az egyik ingyenes tárhelyszolgáltatónál helyeztem el. Ugyan itt már lehetőségem lett volna PHP és MySQL használatára, de én csupán FTP-n felmásoltam az anyagot és utána megnézhették a többiek. Nem sok tartalom volt rajta, hírből csak az a kettő, amit 2006 januárjánál olvashattok az archívumban. Egyedül a Katona nevű játékom volt akkor jelentős, ezt azóta is szorgalmasan cipelem a későbbi honlapokra, mint egy kedvenc gyermekkori játékmackót. Az első tárhelyszolgáltatómat végül azért kellett leváltanom, mert elkezdtem a PHP-val ismerkedni, és az agresszív reklámbeillesztés zavarta az egyik scriptem, ennek megoldására pedig jó ötletnek tűnt váltani.

2006-ban nem mentem túl messzire, csupán egy másik ingyenes szolgáltatóhoz, ami akkor reklámmentesnek hirdette magát. Reklámokat nem is vezettek be, csupán egy saját szolgáltatásokat bemutató kicsi ikon jelent meg néhány hónappal később. Ekkor már voltam annyira tapasztalt PHP-ban, hogy a mindenre ráragasztott kódot kikerüljem, ahol zavart volna. Itt már használtam a PHP és MySQL adta lehetőségeket, és ezen a tárhelyen történt meg az Udi Online flashről HTML/PHP-ra átállítása. Az ezt beharangozó hír megtalálható 2006 márciusánál az archívumban, ez egy olyan tipikus semmitmondó hír, amit kulcsi a második adásban pp-nél kiemelt. Lám ezt a hibát én is elkövettem :) . A honlap célja elsősorban az volt, hogy fitogtassam tudásomat, volt itt flashben írt mp3 lejátszó, stíluslapokkal operáló színváltás, és végül a legmeghatározóbb egy blog elkészítése volt. Innentől kezdve gyorsan szaporodtak a bejegyzések.

2007-ben néhány elkészített honlappal a hátam mögött az az ötletem támadt, hogy valamivel professzionálisabb hatást kölcsönözne nekem egy saját domain. 2007 augusztusában be is jegyezték nekem az udionline.hu címet, és az új tárhelyem is ugyanattól a cégtől volt. A szolgáltató kiválasztásánál fontos volt számomra, hogy nagyon olcsón megúsztam, 2 évre 10.000 forintból megvolt a domain név, 500MB dinamikus tárhely, 5db e-mail. Ráadásul a cég balatonalmádi kötődésű, tehát ha esetleg személyes ügyintézésre kellett volna sort keríteni, nem kellett volna sokat utazni. A szolgáltatásra akkoriban semmilyen panaszom nem volt, ezt támasztja alá az is, hogy később 4 megrendelőmet is hozzájuk irányítottam.

2009-ben lejárt a befizetett 2 évem a cégnél, ekkor már magasabb árakon kínálták a szolgáltatást, gondolom megszüntették a piacszerző akciót. Ekkor már tisztában voltam vele, hogy azért tudnak ilyen olcsón szolgáltatni, mert amerikai szerverparkokból bérlik a helyeket. Ekkor már létrehoztam az online vásárlásnál nagyon hasznos PayPal fiókomat, és bízva angol tudásomban úgy döntöttem, hogy eddigi szolgáltatómnál csak a domain nevet hagyom meg, tárhelyet pedig magam keresek az amerikai piacon. Találtam is megfelelőt, ami ugyan kicsit magasabb áron (59 USD 2 évre), de 150GB tárhelyet biztosított! Itt már jelentkezett az a gond, hogy a külföldi szolgáltatók nem mindig tudják/hajlandóak teljesíteni a .hu domainre vonatkozó technikai feltételeket, de még sikerült közvetíteni ezt a dolgot a két cég között. 2009 májusában tehát az új gigászi tárhelyre költöztettem át az adatokat. A költözés előtt néhány hónappal váltottam le a saját összetákolt “tartalom kezelőmet” Drupalra, az új tárhelyen viszont be van kapcsolva a mod_security, ami ennél a CMS-nél gondot okozott. Legegyszerűbb megoldásnak azt találtam, hogy mivel a tartalom nagy része úgyis blogbejegyzés, ezért egyszerűbb lesz WordPressre váltani. Ekkor már különböző projektekben vettem részt, amiknél jó néhány nagy fájl elérhetőségét is biztosítanom kellett, így teljesen elégedett voltam az óriási üres területtel, még akkor is, ha néha-néha nem volt elérhető az oldal.

2010-ben, egészen pontosan most szeptemberben gond volt a domain névvel. Kiderült, hogy a regisztrátor szerint lejárt a megrendelésem, de erről nem tájékoztattak időben, és a korábbi befizetett összegről szóló számlán egyértelműen az szerepelt, hogy fél évig még jár nekem a domain név. Nem ez volt az első lehúzás ízű megmozdulása a szolgáltatónak. Azok az ügyfelek, akiknek én ajánlottam a céget pontosan így jártak, a szolgáltató szerint váratlanul lejárt a szerződésük, hiába mutatták fel az adatbázisban szereplő számlát, arra szemrebbenés nélkül azt válaszolták, hogy rosszul lett kiszámolva. Ezért nagyon gyorsan regisztrátort váltottam. Nem volt nehéz a választás, mert az új regisztrátoromat már ismertem, ők vették át az egyik megszűnő ingyenes tárhely ügyfeleit, a szolgáltatásuk nagyon megnyerte a tetszésemet. A tapasztalat mellett nagyban növelte a bizalmam, hogy a cég egyik alapítója aktív és közvetlen szerkesztő a Weblaboron. Fontos szempont volt még az is, hogy nagyfokú hozzáférést biztosítanak a DNS beállításokhoz, ezért akár magam is össze tudom kötni a domain címet a külföldi tárhelyemmel, nem mindig kell az ügyfélszolgálattal leveleznem.

Jövőbeli terveim között pedig egy VPS szerepel. Ugyan májusig még rendelkezésemre áll ez a tárhely, de heteken belül szükségem lesz egy 99%-os rendelkezésre állású szerverre, és ez a tárhely a gyakori kimaradások miatt nem alkalmas erre. Viszont ha már idő előtt szolgáltatót kell váltanom, akkor egy magasabb szintű szolgáltatást fogok igénybe venni, ugyanis mindenképpen szeretnék kipróbálni néhány olyan dolgot, amit egy bérelt tárhely nem tud nyújtani. Szeretném végre a távolság miatti lassúságot is magam mögött hagyni, ha nem is magyarországi, de mindenképpen európai szolgáltatást keresek. Már van is egy esélyes, ezen a héten talán még nem, de a következő héten valószínűleg meglépem a beruházást.

A létrának vannak még további fokai, lehet dedikált szervert bérelni, illetve saját szervert is el lehet helyezni különböző adatközpontokban A nagyobb cégek pedig akár saját adatcentrumokat is felhúzhatnak, ha éppen arra van szükség. Akinek ezekkel kapcsolatban is van tapasztalata, kérem ossza meg a hozzászólásokban!

Azért szerettem volna bemutatni a saját oldalam történetét, mert látszanak azok a töréspontok, amiknél szerintem érdemes egy magasabb szintű szolgáltatást igénybe venni. Érdemes megfigyelni, ahogy nő az egyes szolgáltatásokban rejlő lehetőség, úgy kell egyre több feladatot saját magunknak intézni (jó pénzért természetesen magasabb szinteken is vásárolható kényelem). A legfontosabb, hogy nekünk az adott helyzetben megfelelő legyen a szolgáltatás. Visszatekintve egyik döntésemet sem tartom rossznak, abban a helyzetben mindegyik ajánlat megérte nekem. Azt viszont megbántam volna, ha továbbra is ragaszkodom hozzájuk, és nem váltok időben.

Nyílt forráskódú játékok portálja – az ötlet

Az első heti ismerkedés, információgyűjtés és megosztás után belekezdek a házifeladatomba. Ahogy a címben látszik, több részletben fogok végigmenni a folyamaton, előreláthatólag 3-4 bejegyzés fog születni a projekt tervezi folyamatáról. A mai bejegyzéssel kezdem az ötlettől és remélhetőleg a végére egy csinos weblap tervezési dokumentumot tudok elkészíteni. Nem vagyok benne biztos, hogy a kewlap01 célja egy szépen összeállított dokumentum elkészítése lenne, de nekem ez lesz a célom, mivel könnyen lehet, hogy a tervem az elkészülte után bekerül a fiókba, és majd csak később kerül megvalósításra, ráadásul lehet nem is általam. Hogy miért, az kiderül a bejegyzésből ;) !

Az ötletem az, hogy egy nyílt forráskódú játékokról szóló magyar portált indítsak útjára.

Miért?
A nyílt forráskódnál általában használt bazár fejlesztési modell a játékoknál is nagy előnyökkel kecsegtet. A közösség megoldaná a játék olyan platformokra helyezését, amiről a készítők még csak nem is álmodtak (pl. Quake3 különböző okostelefonokon), vagy a játékhoz a legkülönbözőbb kiegészítő elemeket gyártanák sorban (pl. 100-nál is több kiegészítő érhető el a Harc Wesnothért játékhoz). Mégis a nyílt forráskódú játékok fel sem vehetik népszerűségben a versenyt a különböző kereskedelmi társaikkal. Ennek két okát látom: az egyik az, hogy a játékra fogékony közönség nem ismeri ezeket a játékokat a másik pedig az, hogy ezek a játékok minőségben csúnyán alulmaradnak.

Ebből a két okból kiindulva jó ötletnek tűnik az, hogy patrióta módon kizárólag ezekből a játékokból álló portált hozzunk létre. A portál szigorú témaválasztása egy erre fogékony réteget eredményezne (legalábbis a kereskedelmi játékokra vágyókat nem csábítaná), és építő kritikával (esetleg fejlesztéssel) hozzájárulhatnának a játék magasabb szintre emeléséhez. Mindezt magyarul, ami jelentősen megkönnyíti a valamelyik idegen nyelvvel éppen még csak ismerkedő, viszont gyakran játszó tinédzsereket.

Miért ne tegyük?
Habár a játékok fejlesztési modellje hasonló, azonban maguk a játékok egyáltalán nem. A portálon belül elkülönülnének pl. a stratégiát kedvelők az akciót kedvelőktől, ez nem biztos, hogy előrelépés közösségi szempontból, csupán újabb törés lenne a nemzeti szint bevezetése, ahelyett, hogy egyből a játék hivatalos oldalán ismerkedne, segítene a játékos. A magyar portál létrehozásába fektetett energia biztos megtérül-e a játék szintjén, nem lenne-e célszerűbb közvetlenül a játékot fejleszteni, majd ha eléri a megfelelő színvonalat, akkor úgyis népszerű lesz?

Hogyan?
A portálon a különböző játékok egységként szerepelnének, és mint ilyen egységek rendelkeznének alapvető lehetőségekkel: lehet róluk hírt beküldeni, lenne nekik egy kisebb saját fórumuk, esetleg a tudásbázis növelését szolgáló közösségi wiki. Minden egységnek lehetne kijelölni saját felelőst (igény szerint), aki a saját önálló egységét tudná vezetgetni. Ezzel létrejönne egy olyan feladatmegosztás, ami elosztja a terhet. Egy nagy közösségi oldalból kapott kis szelet csökkenthetné az egyes hazai játékok rajongói közösségének penetrációs küszöbét. Példa erre az OpenArena magyar fórumának elhalása vagy a Magyar Wesnoth Közösség virágzásának szinte egyedüli példája.

Biztosan jó lesz így?
Valóban egyszerűbb-e egy nagy volumenű portált karbantartani, mint sok picit? Tudunk-e biztosítani annyira flexibilis megjelenést, de egyszerű kezelhetőséget és kényelmet, hogy minket válasszanak a közösségek saját oldal helyett? Ha valóban lejjebb is tudjuk vinni a szükséges létszámot egy csoport kialakulásához, biztosan tudjuk-e, hogy megvan-e ez a kicsi létszám is? Nem lehet, hogy oka van annak, ha nem alakult ki még saját magyar közösségi oldal?

Mit?
Elsősorban a nyílt forráskód, mint fejlesztési módszer lenne a hangsúlyos. Azonban a tisztán ilyen játékok kicsi száma miatt valószínűleg bele kell vonni a félig szabad játékokat is (csak a játékot mozgató kód nyílt, a művészi tartalom zárt). Esetleg említés szintjén az olyan nyílt forráskódú megoldásokat, amik kereskedelmi játékok futtatását teszik lehetővé (emulátorok, Linuxot futtató kézikonzolok).

Érdemes ezzel a tartalommal új portált nyitni?
A játékos közösség valóban a fejlesztési modell szerint oszlik el vagy pedig a használt operációs rendszer (esetleg konzol) szerint? Mennyire lehet más ez a tartalom, mint egy GNU/Linux játékos portál tartalma? Nem ugyanezt a területet fedi le a Freegamer és testvéroldalai? Valóban jobb az a felosztás, hogy van egy olyan magyar oldal, amin mindenből van egy pici, vagy mégis jobb az, ha nemzetközi feladatspecifikus oldalak vannak?

Ahogy látjuk, már a célok meghatározásánál is kétségek merültek fel, valóban kell-e egy ilyen weblap? Az ötletet korábban felvetettem a Magyar Unix Portálon, a visszajelzések alapján sem billent el a mérleg nyelve, vannak akik örülnének egy ilyen portálnak, vannak akik fölöslegesnek tartják. Úgy érzem az ötletelés szintjén ez nem is fog eldőlni, tovább kell mennünk a tervezés szintjére, alaposabban szemügyre venni a további lépéseket. A portál témájának megfelelően magát a portált is lehet akár bazár módszerrel, nagyfokú munkamegosztással építeni, ebben az esetben érdekes kuriózum lehet a kewlap01 olvasóknak. Abban az esetben is egyedi lehet, ha a tervezésnél kiderül, hogy mégsem érdemes nekiállni. De ehhez vissza kell majd látogatnotok később ;) !

WSDM variációk

Az első kewlap01 témafelvetésben bemutatásra került Nagy Gusztáv előadására épülő WSDM, Website Development Method, azaz weblap fejlesztési metódus. Az ehhez kapcsolódó dián a következő számozott listát láttuk:

WSDM dia

Bennem felmerült a gyanú, hogy vajon az első lépés, a cél meghatározása mennyire is önálló, a gyakorlatban el tudjuk-e kezdeni a weblap tervezést pusztán egy ötletből vagy sem? Kulcsi említette a Google küldetését, valamint Simon Sinek előadását, aki pedig az Apple-t hozta fel példának. A kérdés, ami egyben vitát is indíthat az, hogy a Google vajon akkor tett legtöbbet a sikeréért, amikor megfogalmazta küldetését vagy amikor kidolgozta a PageRankot? Vajon az Apple azért szárnyal újra Steve Jobs visszatérése után, mert a “think different” szlogen annyira megfogja az embereket vagy nagyon ügyesen választja meg a célközönségét, és üres piaci réseket talál, illetve teremt? Szívesen nyitva hagynám ezt a kérdést a bejegyzés végéig, de nem tehetem, ezért ha el szeretnél gondolkodni róla, most tedd meg!

Simon Sinek előadása nem éppen szerencsés, már a címében is kitűnik (How great leaders inspire action), hogy elsősorban managementről van szó. A vezetéselmélet nem piskóta dolog, jó magam idén fogom 3. alkalommal megkísérelni teljesíteni a Pannon Egyetemen az általános menedzsment kurzust, amit nem kisebb tapasztalattal rendelkező oktató tart, mint az intézmény volt rektora. Pusztán a “miért csinálom”, “hogyan csinálom”, “mit csinálok” ötletekből kiindulva nehéz egy weblaptervezési folyamatot elindítani, valószínűleg több éves és szerteágazó tapasztalat kell hozzá, ami nem biztos, hogy minden esetben rendelkezésünkre áll. Komikusabb és gyakorlatiasabb példa, hogy a pokoli kliensek beszámoló gyűjteményen gyakran ismétlődik az a szituáció, hogy a rendelőnek rendkívüli ötlete van, valósítsuk is ezt meg együtt, de majd csak akkor fizet nekünk, amikor ez az ötlet befut.

Úgy gondolom a különböző ötletek kockázat-, piac-, stb. elemzése nem feltétlenül a weblapkészítő feladata (bár sosem haszontalan, ha ért ehhez is), sokkal életszerűbb, ha a célhoz párosul a WSDM egy másik, konkrétabb lépcsőfoka. Amennyiben egy projekt akkor kerül elénk, amikor már felfedezhetjük benne valamelyik következő WSDM lépés dominanciáját, a weblap tervezési metódus szinte adja magát. Azonban érdemes megfigyelni, hogy az egyes lépések súlya hogyan befolyásolhatja az egész folyamatot, esetenként fel is boríthatja a sorrendet. Ezekre szeretnék néhány példát hozni.

Behatárolt célközönség

A közelmúltban történt, hogy az egyik mobilos telefonszolgáltatóból kivált egy kisebb, kizárólag 18 és 26 év közöttiekre építő cég. Ez egy iskolapéldája annak, hogy egy jól behatárolt célközönségre érdemes külön specializálódni. De hogy webhez közelebbi példát hozzak, nézzünk meg egy apró részletet egy vidéki megyeszékhelyhez kötődő tárhelyszolgáltatótól (linket és cégnevet reklám miatt kerülöm):

WSDM célközönség

Ez a kis kép rögtön a cég kezdőlapján fogad minket. A költség egy fontos szempont, tegező forma használatából fakadó vitát és komoly sértődést is látott már mindenki, valamint a “semmiképp ne minket válassz” szövegből kitűnik, hogy ha nem is szerződésben foglalt a célközönség megválasztása, azért példának tökéletesen megfelel. Ebben az esetben így nézhet ki a WSDM:

1. Mi a célom? 2. Kiket célzok meg? 3. Milyen funkciókkal, adatokkal? 4. Hogyan jelenítsem meg?
  • Miért csinálom? – A célközönséggel/célközönségért akarok dolgozni.
  • Hogyan csinálom? – Ahogy a célközönségnek szimpatikus.
  • Mit csinálok? – Valamilyen szolgáltatást, amit a célközönség egyedül el tud tartani.
  • Milyen üzleti terület? – Olyan terület, amit a célközönség egyedül el tud tartani.
  • Milyen korosztály? – Ami nekem szimpatikus, illetve megéri foglalkozni. Életkor helyett más kategória is lehet.
  • Mekkora létszám? – Amekkorát csak el tudunk érni, amennyi embert csak ki tudunk szolgálni megfelelő színvonalon.
  • Milyen funkciókat? – Amit a célközönség gyakran használ.
  • Milyen adatokat? Mi a tartalom? – Kizárólag olyat, ami a célközönséget érdekli.
  • Hogyan épül fel? – A célközönség a legkönnyebben tudjon rajta eligazodni, mások számára akár logikátlan is lehet.
  • Hogyan navigálok? – A célközönségnek kézre álljon, lehet egyszerű is, de van olyan közönség, aki szeret sokat babrálni/felfedezni.
  • Hogyan néz ki? – A célközönségnek imponáljon, akár a célközönségen kívülieket taszíthatja is, jól beazonosítható legyen.

A fentiek alapján az eredetihez hasonló: 1+2, 3, 4 sorrend alakul ki, fontos az 1+2 kapcsolat, hiszen ha a célközönség számára nem is egy honlap a legmegfelelőbb médium, akkor pusztán a célunk kevés lesz a sikerhez.

Kötelező vagy fontos tartalom

Egy nagyon aktuális példa a 2010. szeptember 1-től hatályba lépett 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról. Ez a törvény kötelezővé teszi néhány közérdekű információ elektronikus úton való közzé tételét. Magyarul a közfeladatot ellátó szerveknek szeptembertől kötelező honlapot üzemeltetni, és a jogszabálynak megfelelő információkat feltüntetni. Ebben a példában a WSDM a következő módon alakul:

1. Mi a célom? 2. Kiket célzok meg? 3. Milyen funkciókkal, adatokkal? 4. Hogyan jelenítsem meg?
  • Miért csinálom? – Egyedi tartalmat akarok publikálni.
  • Hogyan csinálom? – Hogy a tartalomnak minél jobban megfeleljen.
  • Mit csinálok? – Egy cikk-, blog-, írásgyűjteményt, archívumot.
  • Milyen üzleti terület? – Amit az adott tartalom érint.
  • Milyen korosztály? – Akinek az adott tartalom szól.
  • Mekkora létszám? – Amekkorát csak el tudunk érni, amennyi embert a tartalom érdekelhet.
  • Milyen funkciókat? – Azokat, amik az adatok, tartalmak hozzáférését és létrehozását megkönnyítik.
  • Milyen adatokat? Mi a tartalom? – A tartalom adott, ezt akarom megjeleníteni.
  • Hogyan épül fel? – A tartalom legyen ésszerűen, tematikusan felépítve.
  • Hogyan navigálok? – A fontos tartalom biztosan a menüfa legtetején legyen, akár a fejlécben külön kiemelve.
  • Hogyan néz ki? – A lehető legegyszerűbb, átlátható, a tartalom a lényeg.

Ennek alapján a tervezési sorrend 1+3, 2, 4.

A tervezési ciklus elején szereplő 1+3 szoros kapcsolatára tökéletes példa az a szintén friss hír, hogy a Microsoft 30 millió Live Spaces felhasználóját fogja WordPress.com fiókra átállítani. Ebben az esetben a Microsoft saját célja mellé nem tudta azt a funkcionalitást biztosítani, amit a céljában megfogalmazott, amit szeretett volna nyújtani. Ezért a felhasználókat átirányítja egy szintén funkció illetve tartalom specifikus szolgáltatáshoz.

Oldal egyedi felépítése

Valószínűleg ez lesz a legvitatottabb példám, néhányan ezt is a 3. pontba sorolnák, de én szkeptikus vagyok, hogy valóban funkcióbeli újításról van-e szó vagy csak a szolgáltatás felépítésében van a forradalom. Nem másról lesz szó, mint Magyarország egyik legsikeresebb startup projektjéről, a prezi.com-ról. (Ugyan ők is kínálnak fizetős fiókot plusz szolgáltatással, de bent hagyom a linket és nevet, hogy tudjuk miről van szó.) A prezi.com felépítésében más, mint az eddigi diákra épülő bemutatók. Az összefüggő tartalmakat, információkat térbeli helyzetük segítségével kapcsolja össze, ezzel látványos, mozgásos, izgalmas bemutatókat gyártva. Őszintén megvallom, láttam már néhány ilyen bemutatót, de maga a tartalom nem maradt meg sokkal jobban, mint a hagyományos bemutatóknál, ezért tartom csak felépítésbeli vagy ha úgy tetszik felszíni változásnak. Lássuk hogyan alakul a WSDM táblázat:

1. Mi a célom? 2. Kiket célzok meg? 3. Milyen funkciókkal, adatokkal? 4. Hogyan jelenítsem meg?
  • Miért csinálom? – Forradalmian új felépítést akarok mutatni.
  • Hogyan csinálom? – Teljesen új, soha nem látott módon.
  • Mit csinálok? – Modern, új, egyedi szolgáltatást.
  • Milyen üzleti terület? – Amiben újítást tudok hozni.
  • Milyen korosztály? – Aki hajlandó követni az újításokat.
  • Mekkora létszám? – Amekkorát csak el tudunk érni, amennyi embert az egyedi felépítés megfog.
  • Milyen funkciókat? – Az új felépítést támogató funkciókat, ezek lehetnek hagyományosak is.
  • Milyen adatokat? Mi a tartalom? – Lehet hagyományos tartalom is, a lényeg a felépítésben, megjelenítésben van.
  • Hogyan épül fel? – Teljesen egyedi, soha nem látott módon.
  • Hogyan navigálok? – Az egyedi felépítéshez passzoló, új módszerekkel.
  • Hogyan néz ki? – Modern, trendi, új hullámú.

Ennek alapján a tervezési sorrend 1+4, 2, 3.

Értelemszerűen a prezi azért lett valóban sikeres, mert meg tudta valósítani a céljában megfogalmazott egyedi felépítést. Hasonló reményekkel indult a szörcs.hu is, aki a magyar igényeknek jobban megfelelő kereső szolgáltatást nyújt, azonban mihelyt kiderült róla, hogy a Google találatait dolgozza újra, kipukkadt a lufi, és gyakorlatilag eltemette magát szakmai (és felhasználói?) körökben. Ha jobban kommunikálta volna, bátrabban vállalta volna igazi erősségét, hogy nem a funkcióban (saját keresőmotor, keresőbotok) hoz újítást, hanem a felépítésre, a találatok újraosztályozására helyezi a hangsúlyt, talán sikeresebb projekt lehetett volna.

Összegzés

Mindhárom példa végén láttuk, hogy a “mi a célom” első lépéshez szorosan kapcsolni kell egy következő lépést, és ez nem mindig a 2. számú lesz. A tervezési lépések ez a fajta variálása és fontossági súlyozása lehetővé teszi a metódus dinamikusabb, szélesebb és biztosabb alkalmazását. Ha egy weblap beindításakor nem tudunk a célhoz egy következő lépcsőt kapcsolni, akkor valóban érdemes elgondolkodni azon, hogy a cél igazán megfelelő-e egy projekt megkezdéséhez, egy jó ötlet még nem garancia a sikerre. Természetesen így is jöhetnek buktatók, a sikerhez vezető út nehéz. Akkor se essünk kétségbe, ha olyan projektet kapunk, amin már messziről látjuk, hogy sikertelenségre van ítélve. Referenciánkban még jól mutathat, és addig is van miből fizetni a fejlesztéssel megterhelt villanyszámlát :) .

HVG.hu hallgat az olvasókra

Hétfőn történt az a katasztrofális ipari baleset, aminek már 4 halottja van, 5 embert még keresnek és a kár egyelőre felbecsülhetetlen. A családban különösen figyelemmel kísérjük az eseményeket, mivel nővérem szeptembertől Devecserben lakik és tanít. A HVG online portáljáról szoktam tájékozódni, mivel semlegesnek, hihetőnek és egy komoly hírforrásnak tartom. A legutóbbi átszabásával túlságosan is hasonló lett az index.hu-hoz, azonban a mai tapasztalatom azt mutatja, hogy igenis óriási a különbség, és a HVG.hu hallgat az olvasókra.

A közösségi megosztásoknál megkerülhetetlen a Facebook tetszik gomb beágyazása. Ez meg is történt a HVG.hu-n is, azonban nagyon ízléstelen, amikor egy ilyen természeti katasztrófáról készült fotósorozat alján kint virít, hogy “470 embernek tetszik. Kattanj rá elsőként az ismerősök közül”:

470 embernek tetszik a természeti katasztrófa

De a Facebook gondolt erre, és ezért a “tetszik” felirat helyett biztosít “ajánlom” (“recommend”) feliratú gombokat is, pont az ilyen esetekre. Mivel a személyes kapcsolódás miatt fel vagyok pörögve a témában, gyorsan írtam is a HVG.hu szerkesztőségébe:

Tisztelt HVG.hu szerkesztőség!

Gyakorlott webfejlesztőként tudom, hogy az Önök oldalán is elhelyezett Facebook gomb beágyazáskor biztosítva van a lehetőséget arra, hogy az alapértelmezett “tetszik” (like) helyett az “ajánlom” (recommend) szöveg jelenjen meg (a beágyazó kódban meg kell adni az action=recommend paramétert is). Kérem Önöket, hogy a portál fejlesztéséért felelős csoport figyelmét erre minél előbb hívják fel, és a lehetőségekhez képest minél előbb tegyék meg ezt a változást!

A Facebook gondolt arra az esetre, ha az emberek valamilyen megrázó témát publikáló cikket szeretnének megosztani ismerőseikkel, akkor az ne a “tetszik” felirattal jelenjen meg, hanem az “ajánlom” szöveggel. A mostani vörösiszap ömlésről készült cikkek és jól sikerült fotósorozat méltó a HVG színvonalához, a Facebook felhasználók jogosan kattintanak a megosztó gombra, azonban a téma nem engedi meg, hogy ez “tetszik” felirattal jelenjen meg! Sokkal elfogadhatóbb lenne “ajánlom” felirat, ez egyúttal a HVG komolyságához jobban is illik.

Örültem, hogy a HVG.hu nyitott a közösségi szolgáltatások felé, azonban kérem ezeket megfelelő körültekintéssel használják, őrizzék meg komolyságukat, szakmaiságukat és hitelességüket. Remélem a “tetszik” felirat mielőbb átvált az “ajánlom” feliratra.

Maradok hű olvasójuk: Udvari Gábor

Ezt 14:07-kor elküldtem, és kaptam is rá választ 17:31-kor! Ezt a levelet nem másolom be, mert nem kértem rá engedélyt. Az áll benne, hogy az ilyen híreknél “valoban nem szerencses” (ékezetek nélkül jött a levél), de az esetek többségében ez jól működik. Aztán jött egy mondat, hogy feltűnőbbé teszik a portál kezdőoldalán lévő Facebook ikont, ami tök jó, csak engem mondjuk hidegen hagy. Majd a végén kaptam azért egy biztatást: “Mindenesetre kitalaljuk, mit lehet kezdeni ilyen esetekben.” Ezzel kicsit le is mondtam a dologról, egészen addig, amíg újra fel nem mentem a HVG.hu-ra és meg nem láttam az új feliratú gombot:

470 embernek tetszik a természeti katasztrófa

Ez igen HVG.hu! Köszönöm a meghallgatást! Egyébként most mindegyik gomb “ajánlom” feliratú lett, még a kövér modellről vagy a belga sörről szóló is. De szerintem jobb lett ezzel a HVG.hu imidzse, megmarad az újdonságok iránti kíváncsiság, mégis megőrzi a komolyságát. Ami pedig minden portálnak és híroldalnak példaértékű: hallgatnak az olvasókra!

kewlap01

A címben szereplő rövidítés a Kell egy weblap tanfolyamot rejti. Ez a tanarurkerem.hu által életre hívott 1 hónapos interaktív tanfolyam, ami most a támogatóknak köszönhetően ingyenes. A 01-es kódú tanfolyam a webmester alapozó, és mint ilyen az alapvető kérdésekre keresi a választ. A válaszokat természetesen a résztvevők adják meg, a központi anyagok amolyan étvágygerjesztők, a hallgatók fognak a témáról blogolni, tweetelni, kommentelni stb.

Ma, tehát október 5-én lesz az első előadás, jelentkeztem én is. Létre is hoztam egy külön kategóriát, hogy a többi hallgató ne vesszen el az egyéb bejegyzésekben. 17 órakor lesz az első elő előadás az UStreamen, kíváncsian várom. Sok minden függ az első élményektől, de valószínűleg a tanfolyam többi kurzusán nem fogok részt venni, egyrészt bőven elég nekem az az összeg, amit a GDF-re kell fizetni, másrészt a többi kurzus erősen Drupal specifikus, amivel különösebben nincs baj, de egyelőre nem érzem szükségét, hogy a Drupal ismereteimet mélyítsem.

Tehát majd kiderül, hogy mit, merre meddig. A többi hallgatót pedig itt üdvözölném, és sok sikert és kitartást ehhez a kurzushoz valamint a szakma többi részéhez :) !